Egy felismert testi, lelki vagy szexuális gyermekbántalmazásra huszonöt rejtett eset jut Magyarországon. A gyermekvédelmi szakellátásba vett kiskorúak többségét a szülői elhanyagolás, azaz veszélyeztetés miatt emelik ki családjából. Az ilyen esetek gyorsabb felismerésére márciusban többblépcsős képzés indult, többek között pszichológusoknak és gyermekotthonokban dolgozóknak.
Képzés indult a közelmúltban a gyermekbántalmazás felismerésére és kezelésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon (SZGYF), a speciális és többlépcsős oktatást a Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja – tudta meg lapunk. A továbbképzés körülbelül 1100 embert érint. Első körben a későbbi képzőket oktatják, azaz a témában jártas külső szakértők, pszichológusok és szociális szakemberek tartanak negyvenórás oktatást megyénként néhány szakembernek.
A második körben a gyermekvédelmi főigazgatóság megyei és fővárosi kirendeltségei szervezik meg, hogy az így felkészített képzők április és június között húszórás kötelező oktatásokat tartsanak gyermekotthonokban dolgozó nevelőknek és pszichológusoknak. Ők a napi közös munkában hasznosítják és adják tovább az újonnan elsajátított ismereteket és módszereket a velük dolgozó kollégáknak, gyermekvédelmi asszisztenseknek és gyermekfelügyelőknek.
Az SZGYF tájékoztatása szerint a képzésirányítók felkészítése lehetőséget ad arra, hogy a fővárosban és a megyékben bármikor továbbképzési csoportot indítsanak a gyermekvédelmi szakellátás területén.
A továbbképzés ismereteket ad és kompetenciát fejleszt, a cél, hogy a területen dolgozók felismerjék a különféle típusú bántalmazások tüneteit, és megfelelően viselkedjenek a bántalmazott gyermekekkel. A tananyag elméleti előadást és tréningelemeket is tartalmaz. Az érintett témakörök: jogszabályok, a bántalmazás definíciója, a gyermekbántalmazás felismerése és gyanús jelei, eljárások a gyermekvédelmi szakellátásban előforduló bántalmazások észlelésekor, áldozatsegítés, gyermekeknek szóló tudnivalók, a bántalmazott gyermekek viselkedésmódja és a bántalmazás hosszú távú hatásai.
A nagy port felvert szigetszent-miklósi gyermekbántalmazási ügy után tavaly a tárca – A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan címmel – útmutatót tett közzé. Eszerint gyermekbántalmazást követ el az, aki testi-lelki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha tud a gyermek sérelmére elkövetett cselekményről, és azt nem akadályozza meg, illetve nem jelzi. Az útmutató példákat is sorol: érzelmi bántalmazás a gyermek érzelmeivel való tartós vagy rendszeres visszaélés, a gyermekben az értéktelenség, a szeretetlenség érzésének keltése, fizikai bántalmazás az ütés, rúgás, lekötözés, bezárás, rángatás, rázás, ledobás, gondatlan leejtés, mérgezés, megégetés, leforrázás, vízbe fojtás, fojtogatás.
Szexuális abúzusnak számít a gyermek vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítése, a gyermek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe, készítésébe, vagy a szülő, gondozó szexuális tevékenységének figyelésébe. A közelmúltban egy szakmai konferencián a többi közt elhangzott az is, hogy ezt az interneten is elérhető anyagot számos, gyermekekkel és családokkal foglalkozó helyen nem ismerik. A március óta tartó képzés anyagai közt az útmutató is szerepel.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a gyermekjóléti szolgálatok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma 2013-ban 140 ezer volt, a gyermekjóléti szolgálatoknál több mint 12 ezer családon belüli bántalmazás esetet kezeltek. Becsült adatok szerint Magyarországon egy felismert gyermekbántalmazási esetre huszonöt rejtett jut. A gyermekvédelmi szakellátásban a bekerülési okok vizsgálata alapján alkothatunk képet a bántalmazás előfordulási gyakoriságáról.
A KSH 2013. évre vonatkozó adatai szerint az átmeneti nevelésbe vett 2896 gyermek közül 147 (öt százalék) került gyermekvédelmi szakellátásba családon belüli testi, lelki vagy szexuális bántalmazás miatt, 2117-et (73 százalék) szülői elhanyagolás miatt emeltek ki a családjából.
A büntető törvénykönyv a súlyos szülői kötelességszegést börtönnel sújtja
Jogszabályok védik a kiskorúakat
gjj
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény részes államaként Magyarország megteszi a szükséges törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedéseket, hogy megvédje a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás – ide értve a nemi erőszakot is – bármilyen formájától. Ezen intézkedésekhez tartoznak azok az eljárások is, amelyek hozzájárulnak a rossz bánásmód felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez – közölte lapunkkal a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
A gyermekvédelmi törvény szerint „a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak”. A gyermeknek ugyanakkor joga van ahhoz is, hogy a védelme, különösen bántalmazásának felismerése és a megszüntetése érdekében eljáró szakemberek egységes elveket és módszertant alkalmazzanak. Veszélyeztetésnek számít a gyermek alapvető fizikai, testi szükségleteinek tartós elhanyagolása. A veszélyeztetés olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
Elhanyagolásnak számít minden olyan mulasztás vagy baj okozása – akár szándékos, akár tudatlanságból, óvatlanságból, nemtörődömségből ered –, amely jelentősen árt a gyermek egészségének, vagy lassítja, akadályozza testi, lelki, érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolás például az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya. Fizikai elhanyagolás többek közt a higiénés feltételek, a felügyelet vagy az alapvető fizikai szükségletek kielégítésének hiánya, oktatási, nevelési elhanyagolás pedig például az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása, az iskolai feladatok, teljesítménygondok figyelmen kívül hagyása.
A büntető törvénykönyv egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt a kiskorú nevelését, felügyeletét vagy gondozását ellátó szülőt, gyámot, aki súlyosan megszegi kötelezettségét, és ezzel a gyermek testi, értelmi, lelki vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti.
