A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) mintegy hét százalékkal több új beruházást valósítottak meg, mint amennyit a jegybanki növekedési hitelprogram nélkül fejlesztettek volna. Ez azt jelenti, hogy az éves gazdasági teljesítményhez 0,2 százalékkal járult hozzá a jegybanki program első szakasza.
Aligha vitatható, hogy a jegybanki növekedési hitelprogram tartja mozgásban a hazai hitelpiacot. Az MNB egy friss felmérésében azt becsülte meg, hogy mennyi beruházást eszközöltek volna a programon kívül maradó cégek, és hogy ez alapján mennyi az, amit vélhetően enélkül is „megléptek” volna a vállalkozások.
A jegybanki elemzésből – amely a 2013-as, „első szakaszos” periódust vizsgálta – kiderül, hogy a kisebb vállalkozásoknál jóval intenzívebb hatást értek el, mint a nagyobbaknál, ugyanis a mikrovállalkozások beruházásainak hatvan százalékát, a közepesek beruházásainak már csak 29,3 százalékát teszik ki az érintett fejlesztések. A hitelprogram első szakaszában kihelyezett hatszáztízmilliárd forintos becslési mintájából százhúszmilliárd forintot költöttek új beruházásokra, amely a részt vevő vállalatok beruházásainak mintegy harminc százalékát teszi ki. A kis- és közepes vállalkozói szektor egészében a program hatására 6,8 százalékkal nőtt a beruházások volumene. Figyelembe véve a fejlesztések GDP-n belüli részarányát ötven százalékos importhányad mellett a Magyar Nemzeti Bank becslése alapján a növekedési hitelprogram első szakasza hat hónap leforgása alatt 0,2 százalékkal növelte meg a GDP-t, vagyis hazánk gazdasági teljesítményét.
Meghosszabbították a határidőket
A monetáris tanács 2016 végéig hosszabbította meg a növekedési hitelprogram (nhp) és az nhp+ keretében folyósított kölcsönök lehívására rendelkezésre álló határidőt. Emellett kiemelik a garanciadíjakat a maximum 2,5 százalékos hitelköltségből, amelyek azon felül lesznek felszámíthatók, így a kisebb és kockázatosabb vállalkozások szélesebb köre számára teszi lehetővé a hitelhez jutást.
