Az európai tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is a társadalom elöregedése vált az egyik legfontosabb kihívássá, a nyolcvan év feletti emberek száma körülbelül félmillió. Az időskorúak legaggasztóbb gondjain – egészségromlás, a biztonságérzet hiánya és a magány – javíthat az ország százötvenöt településén futó Segítő kezek az idősek biztonságáért mintaprogram. A projektet infokommunikációs fejlesztéssel bővítik, így elsőként hazánkban Kisvárdán és Budapest belvárosában alkalmazzák majd a Skype, okostelefon és jelzőeszköz hármasát szociális szolgáltatásban.
A Skype és az internet bevonása mellett azután döntöttek – magyarázta Jeneiné Rubovszky Csilla –, hogy egy, az idősek szükségleteit felmérő vizsgálatból kiderült, három dolog nyomasztja őket leginkább: egészségi állapotuk hirtelen romlása, a bűncselekményektől való félelem és a magány, legtöbben a beszélgetőtárs hiányát említették. Az ellátásba most bevezetendő Skype alkalmas a gyakran súlyos következményekkel járó magány enyhítésére is, általa a felhasználó más településen vagy akár más kontinensen élő hozzátartozóival, ismerőseivel is tarthatja a kapcsolatot.
Ehhez azonban az időseket meg kell tanítani a számítógép, az internet és a Skype használatára. A tervek szerint legalább középfokú szociális végzettségű közfoglalkoztatottak készítik fel azokat a diákokat, akik a kötelező közösségi szolgálat keretében vállalják az idősek oktatását. Tapasztalataik szerint – folytatta a miniszteri biztos – az idősek szívesen fogadják a fiatalokat, akik a lényeget megragadva, jól el tudják magyarázni nekik a gyakorlati tudnivalókat. Pontos mérőszámokkal ki lehet mutatni, miként változik a programban részt vevő idős ember és az őt gondozó családtag életminősége – folytatta Jeneiné Rubovszky Csilla.
A „klasszikus” jelzőrendszeres segítségnyújtást az országban jelenleg tizennégyezren veszik igénybe, az általuk használt eszköz méri az alap- életfunkciókat, a vérnyomást azonban nem. A miniszteri biztos szerint az infokommunikációs eszközökkel tovább fejlesztett mintaprogramra körülbelül harmincezer embernek lesz szüksége. Első körben Kisvárdán és Budapest belvárosában vezetik be – utóbbi a kétezernél nagyobb lélekszámú települések között a legelöregedettebb –, rövidesen pedig a többi településen is elkezdik felmérni, kik szeretnék használni a projekt infokommunikációs elemeit.
Felgyorsult a lakosság elöregedése
A mintegy félmillió, nyolcvanévesnél idősebb ember többsége egyedül él hazánkban. Az elmúlt évtizedekben kitolódott a születéskor várható élettartam, a lakosság elöregedése is felgyorsult. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága korábban bejelentette, ez a folyamat megköveteli, hogy a bentlakásos intézményi ellátás mellett a kormány lehetőséget teremtsen arra, hogy a fokozott ápolást, gondozást igénylő idősek az otthonukban kapjanak professzionális segítséget. Az ezt célzó projektet 2013-ban Jeneiné Rubovszky Csilla szociális ügyekért felelős alpolgármester kezdte el a Belvárosban, majd fejlesztette tovább idősügyi miniszteri biztosként. Az infokommunikációs fejlesztésért szintén ő felel, kidolgozásához és megvalósításához Széman Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa nyújtott tudományos, illetve szakmai támogatást.
Megőrizték a nyugdíjak reálértékét
Évről évre a tervezett infláció mértékével megegyezően növekszik a nyugdíj, így sikerült megőrizni a reálértékét – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára tegnap Zalaegerszegen, a Zala Megyei Idősügyi Tanács ülésén. Fűrész Tünde elmondta, január elsejétől a tervezett inflációval megegyezően 1,8 százalékos volt a nyugdíjemelés mértéke. Kitért arra is, hogy sikeres volt a „Nők 40” elnevezésű program is, 2011-es bevezetése óta 135 ezer nő élt a lehetőséggel, és negyven év munkaviszony után nyugdíjba ment. A helyettes államtitkár kitért arra is, folytatják azt a politikát, amely az idősek aktivitását növelheti, és egyben a generációk közötti együttműködést is erősíti. Az idősek ellátásában az államnak, az önkormányzatoknak és a családoknak egyaránt szerepet kell vállalniuk – tette hozzá.
