Több mint kétszáz kortárs magyar képzőművész alkotásaival nyílt meg szombaton a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Itt és most című tárlata, amely a köztestület Nemzeti Szalon programsorozatába illeszkedik. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szerint a seregszemlének és a bemutatkozó alkotóknak nagy szerepük van abban, hogy a jövő generációjának kortárs művészetek iránti nyitottsága és igényessége szilárd alapokon állhasson.
Több mint kétszáz kortárs festőművész munkái láthatók a kiállításon (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)
Fekete György, az MMA elnöke nyitotta meg a Műcsarnokban július 19-ig látogatható Itt és most című kortárs képzőművészeti seregszemlét szombaton. Beszédében felidézte a Nemzeti Szalon-sorozat elindításának kezdeteit. Elmondta, hogy a sorozat elindítása részét képezi annak a törekvésnek, hogy az MMA felelős új gazdája legyen a Műcsarnoknak: a tavalyi építészeti szalon gyorsan teremtett követendő példát, így idén a képzőművészet, jövőre az intermediális és fotóművészet, utána a tervező- és dizájnművészet, majd az élő népművészet mutatkozik be. A ciklus ötévente újrakezdődik. „Ezzel a válogatással bizonyítjuk, hogy Magyarország ezeken a területeken is a világ élvonalában van” – jelentette ki Fekete György. A kiállításon több mint kétszáz alkotó van jelen, a számítógépes teremben pedig további nyolcszáz művész mutatja be alkotásait. „A Nemzeti Szalon bizonyítja, hogy többek lehetnénk, mint amik vagyunk. Erre a kiállításra azokat várjuk, akik a művészetek megváltó szerepében és szépségében bíznak inkább, és nem a mindennapi utcai nihilizmusok és önimádó magánfilozófiák életben tartásának fontosságában” – fogalmazott az MMA elnöke. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy jelentős társadalmi igény és erős tradíció hozta létre a Nemzeti Szalont. „Látni és láttatni szeretnénk az új és a hagyományos erőket. Fontos, hogy a 21. századi magyar alkotók rendelkezzenek egy olyan fórummal, amely elér az emberekhez – emelte ki, majd hozzátette: – Ezek az alkotók új és új eredményeket érnek el a nemzetközi recepcióban, friss utakat keresnek folyamatosan, de lényeges, hogy a hazai közönség előtt is időről időre megmérethessenek. Építik és fejlesztik a közízlést, rajtuk is múlik az utánunk jövő generációk igényességének kialakulása a kortárs művészetek iránt. A művészet szabad, minden irányzatnak helye van, értéket közvetít és üzen a ma embere számára.”
Fertőszögi Péter művészettörténész a 19. századi Párizsból induló szalonkultúra kialakulását és művészetben betöltött szerepét idézte fel. Kitért arra, hogy ezt a széles körben elterjedt, magas presztízsnek örvendő társadalmi eseményt néhány évtizeddel ezelőtt felváltották a magángalériás kezdeményezések, amelyek már nem tudtak sok művészt megszólítani, ez a fajta kurátori munka magában hordozta az öncélú kiválasztás veszélyét is. „Az elmúlt években a magyar állam kezdeményezésére újrateremtődik egy lehetőség, amely széles körben teremt alkalmat a művészek bemutatkozására, és a közönségnek arra, hogy keresztmetszetet, rálátást kapjon a művészeti tendenciákra. Ma a teljes spektrumot felölelve ismerhetjük meg a Nemzeti Szalon-programban a magyar művészetet” – hangsúlyozta a művészettörténész.
