Szűk két hónapja annak, hogy kirobbant az első brókerbotrány, amikoris a pénzügyi felügyelet lecsapott a Buda-Cashre. Azóta folyamatos a tőkekiáramlás a különböző befektetési eszközökből. Szakértők szerint az új szabályozással leáldozik a brókercégek csillaga.
Leginkább az állampapírok és az átlagosnál nagyobb kamatot biztosító banki konstrukciók lehetnek a nyertesei a brókerbotrányoknak. Bár a különböző pénzügyi alapoknak az utóbbi két hónap - összességében - vegyesen sikerült, rég nem látott tőkekivonást okozott a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor bedőlése.
A vegyes és tőkevédett alapok valamit profitáltak ugyan a helyzetből, a kötvényalapok egyértelműen vesztesei a helyzetnek, esetükben mintegy hároméves növekedési trend szakadt meg. Tudniillik három éve, 2012 májusa óta nem volt példa arra, hogy ebből az eszközosztályból nettó tőkekivonást regisztráljon a Bamosz. Szakértői vélekedések alapján ebben az is közrejátszhatott, hogy a Quaestor esetében folyamatosan fiktív kötvényekről beszéltek, ez pedig önmagában is elriaszthatta a befektetőket ettől az eszkötől.
Mindenesetre a hazai pénzügyi alapoknál tapasztalt, több tízmilliárd forintos tőkekivonás azt jelzi, hogy az egész szektorban elbizonytalanodtak a befektetők. Megoszlik a szakemberek véleménye arról, milyen hatással lesz a brókercégek körül kirobbant botrány a befektetési alapok piacára. A negatív forgatókönyv szerint az emberek a teljes befektetési piacban elvesztik bizalmukat, így ezekből is megindulhat a tőkekivonás.
A részvények helyzete pedig azért érdekes, mert egyrészt ez hagyományosan a legkockázatosabb típus, emiatt az ügyfeleknek csak egy szűk rétege kedveli. Másrészt viszont az elmúlt hetekben intenzív emelkedés volt tapasztalható a részvénypiacokon, különösen a Budapesti Értéktőzsdén. Ugyanakkor a részvényalap típusnál tapasztalt értékemelkedés nagy részét a befektetéseken elért nyereség adhatta.
Az új szabályozással alighanem leáldozik a brókercégek csillaga: gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, és jönnek az egyéni brókerszámlák is, melyeket a Magyar Nemzeti Bank kezel majd.
Egyébként a hazai befektetési szolgáltatói piac 26 ezer milliárd forintot kezel, ebből 200-300 milliárd volt a bedőlt brókercégeknél, vagyis a teljes volumen alig egy százaléka. További 600-700 milliárdot pedig a nem banki hátterű brókercégek kezelnek.
Hatalmas rések vannak az ellenőrzési rendszerben
2 perces interjú: Boros Imre közgazdász
- Tisztíthatja-e a brókervilágot a szigorúbb ellenőrzés?
- Itt a szabályozással volt korábban is a probléma. Rengeteg a lyuk a rendszeren, aki csalni akar, az ezután is csalhat. Egészen az Antall-kormányig kell visszamenni. Ekkor fogadták el az új jegybanktörvényt, aztán jött Bokros a csomagjával, még jobban lazult az ellenőrzés. Emlékezzünk a legnagyobb ügyekre 1990 és 2000 között: Lupis-ház-, a London Bróker-, Globex-botrányokra, vagy később a K&H-brókerügyre. Simán megkerülték a pénzintézeti és a betétgyűjtési törvényt. Sajnos mindig lesz, aki csal.
- Ha azt mondja, hogy az új ellenőrzési javaslat is hagy rést, mi lenne a megoldás?
- Két, igaz, méregdrága ötletem is van, de még ezzel sem százszázalékos a rendszer. Egy: a pénzügyi felügyelet mindennap ellenőrizné a kötéseket. Kettő: az online pénztárgépekhez hasonló rendszert kellene kiépíteni, amely, ha tetszik, ha nem, jelent az adóhatóságnak. Az államkincstár most örülhet, soha nem látott módon viszik a kötvényeket, ami a gazdaság erősödéséhez vezet.
BG
