Megnyílt József Attila születésének száztizedik évfordulója alkalmából a ferencvárosi Gát utca 3-ban, az alkotó szülőházában szombaton a költő felújított emléklakása. A költészet napján átadott emlékhely interaktív eszközökkel, valós és rekonstruált használati tárgyakkal mutatja be a költő életművét. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Bácskai János, a Ferencváros polgármestere és E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója emlékezett meg a költőről.
A költészet napja alkalmából avatták fel a felújított emléklakást (Fotó: Csudai Sándor)
József Attila születésének évében, 1905-ben születésnapja, április 11. még állami ünnep volt, az áprilisi törvények szentesítésének emléknapja, édesapja pedig állítólag megálmodta, hogy fia születik majd, aki egyszer híres emberré válik – idézte fel Bácskai János, Ferencváros polgármestere a Gát utca 3. szám alatt található József Attila Emlékhely szombati átadásán. A politikus hozzátette, a költő családja nem sokáig élt itt, utána folyamatos költözésre kényszerültek, hétről hétre új lakásban laktak, állandóan adóság nyomta a vállukat, és már egészen fiatalon takarítással, vízhordással, illetve papírforgók hajtogatásával és árusításával próbálta édesanyját anyagilag segíteni. A polgármester úgy fogalmazott, hogy Ferencváros a saját arcára formálta a férfit – a kerület egészen a rendszerváltásig a város egyik legpénztelenebb környékének számított, mai állapota huszonöt év rehabilitációs munkájának eredménye. Bácskai János arról beszélt, hogy a költő egész életében csupán szeretetre és megbecsülésre vágyott, de soha nem kapta meg, ez az ország pedig a mai napig adós munkásságáért. Hozzátette: reményei szerint az emlékhely igazi zarándokhellyé válik majd, ahol mindenki megtalálja magában a saját József Attilát. A polgármester után Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vette át a szót, aki beszédét azzal kezdte, hogy József Attila mindenkié, legalábbis mindenkié lehet, egy olyan irodalmi alakról van szó, aki rólunk, értünk és hozzánk szól, akit nem lehet korlátok közé beszorítani – bár sokan „szeretik például a munkásosztály költőjeként emlegetni”. Bár a jobboldaliak, a baloldaliak, a liberálisok szerinte mindig versengenek egymással, hogy egy-egy művész hová tartozik, József Attila szerinte nem tűr politikai kategóriákat, nem tartozik sehová, mert mindenkihez tartozik. A politikus kijelentette, hogy a költészet lehetne az, amely a közös nevezőt jelenti. Hozzátette azt is, József Attila minden sorából érződik a mély személyesség, de az örök ellenzéki attitűd is, Balog Zoltán véleménye szerint pedig ez a rendszerkritikus hozzáállás a költők mindenkori feladata, a politikusoké pedig az, hogy meghallják ezeket a hangokat.
A nemzeti színű szalag ünnepélyes átvágása előtt E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, büszke arra, hogy egy olyan intézményt vezethet, amely a negyvenes évek óta meg-megújulva, de életben tartja József Attila kultuszát, a költő halálát követően ugyanis náluk kezdték el feldolgozni az életművet. Kiemelte: H. Bagó Ilona kurátor érdeme a most nyíló tárlat, amely megértet, összeköt és érzelmeket ébreszt, interaktív eszközeivel a gondolati mélységet próbálja érzékeltetni beemelve a költő valós és rekonstruált gyermekkori tárgyait.
A ház földszintjén először 1964-ben alakítottak ki emlékhelyet, amelyet Kassák Lajos nyitott meg, azóta a lakás négy alkalommal újult meg a Petőfi Irodalmi Múzeum irányításával és koncepciója szerint, azonban most először méltó igazán a tárlat József Attilához és felel meg a modern muzeológiai elvárásoknak.
A költészet napját 1964-től minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.
