Akkor van értelme a megemlékezésnek, ha a fajgyűlöletről is beszélünk. A megbocsátásnak nincs helye, ne feledjük el a tettesek nevét, de mutassuk meg a fiataloknak embermentő hőseink példáját – hangzott el tegnap a holokauszt-emléknapon Budapesten.
Gyűlöletből nem lehet országot építeni sehol, sem Budapesten, sem Tapolcán, sem Észak-Borsodban, sem Baranyában – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere tegnap Budapesten, a holokauszt-emléknapon a Terror Háza Múzeum előtt tartott megemlékezésen. „Faji alapú gyűlölködésből csak rossz válaszok vezethetők le” – fejtette ki Balog Zoltán a holokauszt áldozatai emléknapján.
Hangsúlyozta, hogy a holokauszt-megemlékezéseknek azt a belső szabadságot kell erősíteniük, amely azt tanítja, hogy az emberiség egy vérből teremtetett. Ehhez a kiálláshoz, amely diktatúrában a halál veszélyét is magában rejti, szükség van a belső szabadságra. Napjainkban keresztényeket ölnek meg hitükért, zsidókat mészárolnak le a nyílt utcán, magyarokat zárnak börtönbe Európa peremén. A kontinens számos országában megerősödtek a szélsőséges politikai pártok, amelyek gyűlöletalapon kínálnak álmegoldásokat – mondta az emberi erőforrások minisztere.
„A holokauszt-megemlékezés hitelessége ezt is jelenti, hogy itt nemet mondunk, itt nincs helye a megbocsátásnak.” Csak azért, mert egy szélsőség, legyen az bal vagy jobb, szalonképesebb arcát akarja mutatni ma, ne higgyük el, hogy tudnak bármilyen problémára jobb, emberi megoldást mutatni vagy találni – jegyezte meg. Akkor van értelme az emlékezésnek, ha a „régi-új fajgyűlöletről” is beszélünk. A vészkorszakban embereket mentő igazak példájáról is szólt Balog Zoltán: szerinte nem a lelkiismeret elaltatása, hanem felébresztése a feladat.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója arról beszélt, hogy április 16. a gettók felállításának kezdete. „Mivel a gonosz nem képes teremteni, csak a félelem és a rettegés visszhangja marad utána, maradandó tudás és erkölcsi tartalom kizárólag a jó révén jelenik meg életünkben, ezért gyászoljuk meg honfitársainkat, ne feledjük el a tettesek nevét, de mutassuk meg a legfiatalabbaknak embermentő hőseink példáját.”
Nagy, hangos kiáltás az Élet menetén
Együtt rótták le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt az Élete menetének résztvevői tegnap Budapesten. Bandi László, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának tagja „nagy, hangos kiáltásnak” nevezte a rendezvényt, amely arra figyelmeztet, „tennünk kell azért, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé”. Senkinek, egyetlen politikai pártnak, „egyetlen gazembernek” sincs joga fenyegetni a zsidóságot – mondta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke az Élet menetén vasárnap Budapesten. Kijelentette, senki sem gyalázhatja meg a zsinagógákat, senkinek sincs joga beleköpni a Duna-parton meggyilkolt zsidók emlékére állított cipőkbe. A WJC elnöke azt üzente a világnak, a magyar zsidó közösség él, jól van, és nem megy sehová, szerinte ezt mutatja meg a holokauszt áldozataira emlékező Élet menete is. (MH)
