A virágos és a magyaros, Lechner Ödön-i stílusváltozatok mellett a bécsi és a müncheni szecesszió is jelen van Szabadka épületein. A közelmúltban tett bejelentés szerint a magyar állam támogatásával újítják fel a város zsinagógáját, amelyet a Lechner-tanítvány Komor Marcell és Jakab Dezső alkotott meg a magyaros szecesszió formáival. Emellett számos más, e stílus különféle változatában épült, érdekes házat találhatunk a délvidéki városban.
Mesterük magyaros formakincsét folytatták a zsinagóga tervezői (Forrás: Wikipédia)
Bár szerte a Kárpát-medencében találhatók szecessziós épületek, Szabadkán különleges együttállását találni a szigorúbban véve virágos és magyaros változatának, noha a többi változat is jelen van. Nem véletlen, hogy a közelmúltban egy határon átívelő uniós kezdeményezés részeként Szeged, Szabadka, Zenta és Palics ilyen emlékeit bejáró sétákat szerveztek, számos épületet megújítottak. A magyar állam félmilliárd forintos támogatásával végre méltó módon restaurálhatják a szabadkai zsinagógát is, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek alkotását, amint arról lapunk is már hírt adott. A szabadkai izraelita templom 1902-re épült fel, a mérnökpáros Szegedre készült tervei szerint – olvasható az uniós
programot bemutató portálon, a Szecesszio.szegedvaros.hu-n. Ugyanis az ottani zsinagóga megépítésének pályázatán Baumhorn Lipót elképzelését választotta a hitközség, a Komor-Jakab páros a második lett – azonban nem dolgozott hiába.
A szabadkai zsinagóga különlegessége, hogy a Lechner Ödön-tanítvány mérnökök a mesterük stílusát tovább ápolva alkották meg, így ez az első zsidó szakrális épület, amely ilyen formákkal készült. A remek arányú tömegképzése, a téglagirlandok, díszítmények és a belső tér dekorációja teszi kiemelkedő értékké, a Zsolnay-cserépfedése és a Róth Miksa-üvegablakai mellett. A néhány évvel későbbi munkájuk, a zsidó hitközségi székház megint csak lechneri hatású, a pártázatos, magyaros formakincsű épület szelíden követi a zsinagógát.
A tervezők másik neves alkotása az 1912-ben elkészült városháza, amely az európai Art Nouveau European Route szecessziós útvonalnak is része. A városháza a dekoratív szecesszió befejező szakába tartozik, még láthatók rajta gazdag díszítmények, dombornyomású részletek, kovácsoltvas virágfonatok csakúgy, mint Zsolnay-eozin és -pirogránit elemek, valamint Róth Miksa üvegművei.
Amint a portálon is olvasható összefoglaló említi, Szabadka mai városképe a múlt századfordulón viharos gyorsasággal alakult ki – ezért is található itt ennyi szecessziós palota.
A virágos és magyaros változat mellett azonban maga Lechner Ödön (még Pártos Gyulával közösen) is alkotott itt az 1890-es évek elején, a Leovics-palotát a saját korai, francia reneszánsz hatásokat mutató stílusában tervezte.
Raichl J. Ferenc magánpalotája és bérháza a szecesszió virágkorának tanújele, de megtalálható itt a bécsi Jugendstil hatását tükröző épület is: a szintén Lechner műtermében dolgozó Vágó testvérek munkája, Dömötör Miksa palotája 1906-ból, vagy a Roznofszky-ház 1909-ből, amely Macskovics Titusz alkotása. Egy másik bécsies palota a város által építtetett bérház 1913-ból, amelynek geometrikus díszítményei nem csak vakolatban, hanem az ablakok közötti csempeburkolatban is megjelennek. Érdekes az Arany Bárány Szálló is: az 1800-as évek közepéről származó házat a müncheni szecesszió jegyében tervezte át Macskovics Titusz 1904-ben, az akkori tulajdonos, Lichtneckert András megbízásából: a reneszánszt idéző főpárkányzat alatt a földszinten vérbeli Jugendstil-kirakatok voltak eredetileg, ma némileg átalakítva látható.
