Magyar agykutatók – francia és svájci szakemberek közreműködésével – olyan idegpályát fedeztek fel, amely eddig nem ismert módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetésével elért eredményt a közelmúltban ismertette a világ legrangosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience – mondta el lapunknak Acsády László professzor, a kutatócsoport vezetője.
– Hogyan zajlottak a kísérletek, mi köze az egérnek a lézerfényhez?
– Az agykutatás technikája nagyon gyorsan fejlődik, napjainkban már egy száguldó gyorsvonathoz tudnám hasonlítani, s aki nem száll fel, az végleg lemarad. Ez a technikai fejlődés tette lehetővé számunkra annak az idegpályának a felfedezését, amely eddig nem ismert módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat. Már az első, egérrel végzett kísérlet is döbbenetes hatású volt: az egér futott, majd amikor bekapcsoltuk a lézerfényt, amely aktiválta az általunk vizsgált idegpályát, abban a pillanatban megállt. Nem esett össze, csak mozdulatlanná vált, a fejét ingatta egy kicsit, a tudatát nem veszítette el. Amint kikapcsoltuk a fényt, az állat tovább futott. A pálya aktiválása ugyanígy megszakította a többi viselkedést is, például az evést és a vakarózást. Egyértelmű volt, hogy egy nagyon komoly mozgásszervező központ működésébe szóltunk bele.
– Ez azt jelenti, hogy ezen idegpálya sérülése esetén nem vagyunk képesek önálló cselekvésre, és az öntudatunkat is elveszíthetjük?
– Az új idegpálya olyan agyi központra vetül, amelynek komoly szerepe van a mozgásszervezésben és a teljes agyra kiterjedő nyugalmi hullámaktivitás kialakításában is. Azaz ezt a központot célozza meg, és hatékonyan képes befolyásolni a működését. Gátló hatásával megállítja a mozgások kivitelezését, és az agyat rögtön nyugalmi helyzetbe állítja át. A nyugalom, az alapjárat persze csak a felszín, közben az agy gyakran ebben az állapotban raktározza el a korábban hallottakat. Nem biztos tehát, hogy az órán üveges szemekkel bámuló diák valóban halálosan unja a tananyagot, az is lehet, hogy az újonnan felfedezett idegpálya aktív, és a diák agya éppen „elmenti” az addig hallottakat.
– Az emberi szervezetben is hasonlóan működik ez?
– Az újonnan felfedezett idegpálya szerkezeti tulajdonságai megdöbbentően hasonlóak emberben és egérben, ami arra utal, hogy valamilyen alapvető, ősi, közös funkciót szolgál. Lehetséges azonban, hogy a pálya valódi funkciója, orvostudományi jelentősége csak további, több évtizedes vizsgálat után tisztázódik. A felfedezés remek példa arra, hogy az agy még alapvetően új titkokat tartogat. A kétezres évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában, számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban.
A lakosság elöregedése növeli a neurológiai és pszichiátriai kockázatokat
Hatalmas befektetés kell a sikerhez
A kutatásokat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatja, amelynek tizenkétmilliárd forintja a magyar tudomány történetének eddigi legnagyobb, egy tudományágra adott támogatása. Ez jelenleg elég ahhoz, hogy az aktív és fejlődő magyar kutatócsoportok versenyben tudjanak maradni a világ idegtudományával, illetve megteremti a lehetőséget, hogy tehetséges fiatalok belépjenek a versenybe.
A lakosság elöregedése, valamint az információk áradata jelentősen növeli a neurológiai és pszichiátriai megbetegedések előfordulását. Az idegtudomány Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága, és a kutatók remélik, hogy ez az óriási befektetés meghozza gyümölcsét. Olyan felfedezések előtt nyitja meg az utat, amelyek az agy betegségeinek hatékonyabb kezelését, továbbá prevenciós stratégiák kidolgozását teszi lehetővé – írta az MTA.hu.
