Már januártól, a rendszer indulásától megérezte a tejágazat az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) áfacsalásokat visszaszorító hatását – mondta lapunknak Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A szakember rámutatott, az áprilisi uniós tejkvóta kivezetését követően sem kell dömpingre számítanunk.
Mélykuti Tibor (Fotó: MH)
Hatásos a tejáfa-csalások visszaszorításában az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) – állította lapunk kérdésére Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Kiemelte: a rendszer már a januári próbaüzemtől elkezdte kiszűrni a tejágazatot is sújtó áfacsalásokat, amit az is bizonyít, hogy a kereskedelmi láncoktól több megrendelést kapnak a hazai termelők.
A szakember úgy gondolja, márciustól – amikortól az adóhatóság már keményen bírságol – még inkább megfékezi a rendszer a visszaéléseket.
A fogyasztói oldalon is megjelent a pozitív változás, a 2012-től mind erősebb kormányzati marketingnek és kommunikációnak köszönhetően többen keresik a magyar tejtermékeket. A szakember emlékeztetett, az uniós csatlakozást követően az itthon kapható UHT tejek legnagyobb része, kilencven százaléka még külföldi termék volt. A mai napig magasabb ezeknek az áruknak az aránya, ugyanakkor kedvező változások indultak be az utóbbi években.
Az Európai Unió áprilistól megszünteti a tejkvótarendszert. A szakember szerint azonban nem kell attól tartanunk, hogy az északi, nagy tejtermelő országok a többletet Magyarországra hozzák. A legnagyobb európai tejtermelő államok, például Hollandia, Németország vagy Dánia, nem az európai uniós piacokon kívánják értékesíteni termékeit, hanem inkább az arab országokban, a Közel-Keleten vagy akár Ázsiában.
A tejtanács elnöke rámutatott: Európában többlet van tejtermékekből, bár azt nem lehet tudni, hogy ezt a közelgő kvótakivezetés okozza-e. A várakozások szerint az átmeneti többletet az év második felétől kompenzálják az emelkedő piaci és fogyasztói igények. Emlékeztetett: 2012 óta emelkedik a nyers tej felvásárlási ára, amely arra ösztönzi a gazdákat, hogy még többet termeljenek.
A szakember emlékeztetett, az élelmiszeripar 2020-ig háromszázmilliárd forint uniós támogatást kap. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ezeket a pénzeket elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások használhatják fel, pedig a hazai nagy cégeket is megtartani, támogatni kell, mivel ezek a társas vállalkozások az elmúlt időszakban több százmilliárd forintot fordítottak beruházásokra. Az élelmiszeriparra ráfér a támogatás – részletezte az elnök –, mivel annak fejlesztése az elmúlt időszakban elmaradt.
Az orosz embargó hatásai szerencsére nem sújtják a hazai tejtermelőket, mivel szinte a nullával egyenlő az Oroszországba irányuló export. Ugyanakkor az orosz piacra is termelő európai uniós országokat súlyosan érinti a szankció. Mélykuti Tibor elmondta: az EU nem tett hatékony intézkedéseket az importtilalomból adódó problémák megoldására, mivel a magántárolás, az intervenciós felvásárlás határidejét hosszabbította meg. Részben ennek is köszönhető, hogy a sovány tejpor felvásárlási ára a 2014-es januári tonnánkénti felvásárlási árról idénre 3300 euróról 2200 euróra csökkent. Hazánk is bízik az importtilalom augusztusban esedékes feloldásában.
A magyar viszonyok azonban bizakodásra adnak okot, a terméktanács elnöke szerint a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó hazai termékeket a belföldi piac mellett exportra kell termelni. Korábban tankos tej formájában a nyers tej egyharmadát az Európai Unióba exportáltuk. Mélykuti Tibor kiemelte: „Jó időszak a mostani arra, hogy a jó minőségű magyar tejet itthon tartsuk, és itthon dolgozzuk fel.”
