Minden évben az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dhabiban tartják a hagyományos nemzetközi haditechnikai kiállítást. Az ötnapos seregszemle kiváló lehetőség a világ fegyvergyártóinak, hogy bemutassák legújabb fejlesztéseiket. A piac jól pörög, soha ennyi katonai konfliktus nem volt a világon.és a terrorfenyegetettség is sokkal komolyabb most, mint akár pár éve. A kormányok erre válaszul mindenhol növelik katonai kiadásaikat, amely tavaly 1,75 ezer milliárd dollárra nőtt, ami a világ teljes éves kibocsátásának 2,3 százaléka.
Idén a világ 56 országából több mint 1200 cég mutatta be az általa gyártott eszközöket több tízezer négyzetméternyi kiállítóhelyen. A tizenkét éves múltra visszatekintő IDEX ma a legfontosabb találkozóhelye a fegyverüzlet szereplőinek. A szudáni védelmi miniszter jól rátapintott a rendezvény lényegére, amikor a Foreign Policy újságírójának úgy fogalmazott: „Itt nincsenek barátok, vagy ellenségek csak üzletemberek. A hadiexpo pedig képes arra, hogy egymás ellenségeit összehozza.
Abdel Rahim Mohamed Huszein vélhetően magára gondolt, amikor ezt mondta,ugyanis a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a Dárfúrban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt már évek óta körözést adott ki ellene. De egy hadiipari kiállításon a Husszein-féle figurák nem keltenek feltűnést. De megférnek egymás mellett a legújabb kínai, az orosz és szudáni hadiipari termékek. A háborús bűnökkel vádolt Huszein büszkén mutatta az állami hadiipari cég legújabb föld-levegő rakétáját. 
Az orosz pavilonban az ország ipari és kereskedelmi minisztere az ország legismertebb hadiipari exporttermékét, a legújabb Kalasnyikovot teszteli.
A rendezvénynek a kezdetektől fogva az Egyesült Arab Emírség ad otthont,amely az egyik leggyorsabban növekvő felvevőpiaca a hadiipari csúcstermékeknek. Ahogy korábban, idén is a legtöbb megrendelés a házigazdáktól jött, nagyjából öt milliárd dollár értékben. Az ötnapos expó előtt ezért nem meglepő, hogy több nyugati vezető is a fegyverexportkorlátok enyhítését vetette fel.
Clinton elnök korábbi védelmi minisztere William Cohen szerint az Egyesült Államoknak kötelezettsége, hogy Abu-Dhabi is hozzáférjen az F-35-ös vadászgépekhez vagy drónokhoz az Iszlám Állam elleni harcban. A terrorizmus elleni harc pedig jó ürügy, hogy az Egyesült Államok, amely a legnagyobb hadiipari költségvetéssel rendelkező ország, további növelje globális részedését a fegyverpiacon. Bár Obama kormányzása alatt az amerikai katonai büdzsé folyamatos csökkent - 2012-ben még 664 milliárd volt, ami tavaly 582 milliárdra esett – Washington a geopolitikai kockázatokra hivatkozva ismét a kiadások emelését szorgalmazza. Az USA még így is többet költ a hadseregére, mint az utána következő 6-7 ország együttesen.
Jól megy a fegyver business
Az ENSZ globális fegyverkereskedelmi egyezménye decemberben lépett hatályba. A szerződés megakadályozhatja, hogy egyes országok népirtás, emberiség elleni bűncselekmény, háborús bűnök elkövetése és az emberi jogok súlyos megsértése céljából vásároljanak fegyvert. Eddig 60 ország ratifikálta az egyezményt, amelyek közül Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság a világ legnagyobb fegyverszállítói közé tartoznak. További 128 állam aláírta, de még nem iktatta törvényei közé az egyezményt. Közéjük tartozik a világ első számú fegyvergyártója és szállítója, az Egyesült Államok is.
A hadiipar kilátásai régen voltak ilyen kedvezőek.Akár merre nézünk, se szeri, se száma a háborús konfliktusoknak. Elég csak a szíriai polgárháborúra, a közel-keleti válsággócokra, az afrikai kontinensen dúló számtalan háborúra vagy éppen Oroszország ukrajnai beavatkozására és az Iszlám Állam elleni harcra gondolni.
Tavaly ötévnyi visszaesés után a globális védelmi kiadások 1,7 százalékkal nőttek és idén további bővülés várható. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint világszerte 1,75 ezer milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre az államok 2014-ben.
A legszembetűnőbb bővülést Szaúd-Arábia mutatta, ahol 21 százalékos volt az éves növekedés, ami a közeljövőben folytatódhat. A szaúdi királyság idén 10 milliárd dollár értékben vásárol fegyvereket, ennek legnagyobb részét az Egyesült Államoktól, ezzel a világ legnagyobb fegyverimportőrévé lép elő. A költségvetési kiadások idén több mint harmadát fordítják hadi kiadásokra és ezen még az olajárak kedvezőtlen alakulása sem változtat.
A védelmi kiadások ilyen drasztikus mértékű emelését leginkább az Iszlám Állam elleni fellépés indokolja, de Rijad számára veszélyt jelent a jemeni kormány ellen harcoló huti felkelők és az Iránnal szembeni hagyományos szembenállás is a fegyverkezési verseny fokozására készteti. A hadiipar legnagyobb felvevőpiac a következő tíz évben Észak-Afrika és a Közel-Kelet lesz – vélik az IHS Jane's tanácsadó vállalat elemzői. A régió országai tíz év alatt 920 milliárd dollárt költenek majd hadiipari kiadásokra.
A rangsorban második helyen álló Kína évről évre tíz százalékkal növeli kiadásait, amely 2015-ben 144 milliárd dollárra emelkedhetnek, ezzel Peking többet fog áldozni hadseregére, mint a három legnagyobb európai ország - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - együttvéve. A valós kiadások azonban a hivatalosan megjelent adatoknál is magasabbak lehetnek. A világ második legnagyobb gazdasági az elmúlt évtizedben megháromszorozta katonai kiadásait, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a gazdasági hatalmának növelése mellett katonailag is befolyása alá vonja a térséget és világhatalmi ambícióit megvalósítsa. Ázsiában 2009 óta folyamatosan nő a hadikiadások mértéke, elsősorban a Kína és Japán, illetve Kína és délkelet-ázsiai országok közti területi viták okozta feszültség miatt. Tokió tavaly jelentette be, hogy 11 éves csökkenés után több költ hadiipari kiadásokra.
Európa tavaly kevesebbet költött fegyverkezésre, mint 2013-ban, de ez hamarosan megváltozik, miután a NATO is szembesült az orosz katonai fenyegetés növekvő veszélyeivel és a tagállamoktól, köztük hazánktól is a katonai kiadások növelését várja el.
Oroszországban viszont jelentős ütemben gyorsult a fegyverkezés, ami a gazdasági bajok ellenére tovább folytatódik. Nyolc év alatt Moszkva megduplázta hadiipari kiadásait, amelyből mintegy egyharmad jut nukleáris arzenáljának fejlesztésére. Vlagyimir Putyin elnök a következő három évben további 50 százalékkal tervezi növelni Moszkva katonai kiadásait. Oroszország 2013-ban 68 milliárd dollárt költött erre, ezzel ővé a harmadik legnagyobb katonai büdzsé a világon.
Az Egyesült Államok is szembesült a növekvő kihívásokkal.Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter tavaly egy amerikai hadiipari fórumon hangsúlyozta, hogy Oroszország és Kína az amerikai haditechnikai fölény felszámolására törekszik, ezért az Egyesült Államoknak innovatívabbnak kell lennie az új katonai eszközök kifejlesztésében és beszerzésében.
„Olyan korszakba lépünk, amelyben az amerikai dominancia a tengereken, a levegőben és a világűrben - hogy a kibernetikai teret már ne is említsük - nem tekinthető magától értetődőnek". nemzedékek óta" nem tapasztalt kihívások érik az amerikai haditechnikai elsőbbséget. A miniszter szerint csökkenni kezd az amerikaiaknak a találati pontosság, a lopakodó technika és a nagy területek megfigyelése terén évtizedekkel ezelőtt elért előnye. A Pentagonnak a katonai költségvetés csökkentése közepette is bölcsen kell beruháznia, beleértve az olyan, a polgári gazdaságban is használatos fejlett technológiákba, mint a 3D nyomtatás vagy a robotika – tette hozzá.
