Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz államfő üzent. Nyíltan kimondta, hogy Oroszország nem tűri, nem viseli, hogy a magának vallott érdekei sérüljenek. Ez egyébként nagy vonalakban fedi az Egyesült Államok katonai doktrínáját is.
Hazatérés – tengerentúli hangulatú mozifilmet vetít elő ez a cím. Pedig orosz. Közvélemény-kutatás előzte meg a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 televízióban közölt interjúrészletben, amelyet a BBC orosz nyelvű portálja ismertetett kedden. Az orosz állami televízió hétfőn késő este sugározta az államfővel készült beszélgetés újabb részletét, amely a Krím - A hazatérés című dokumentumfilmből való. Vasárnap ugyancsak későn vetítették a félsziget Oroszországhoz csatolásának első évfordulójára szánt film előzetesét. Ebben az orosz elnök nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot egy éve a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítására. A hétfői interjúrészletben Putyin azt mondta, hogy szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlétében jelentette be a Krím egyesítését Oroszországgal, a szocsi téli olimpia lezárását megelőzően, február 23-ra virradó éjjel. „Minden kollégámnak azt mondtam, a helyzet úgy alakult Ukrajnában, hogy kénytelenek vagyunk megkezdeni a Krímnek Oroszország kötelékébe való visszatérésével kapcsolatos munkát, mert nem hagyhatjuk sorsára ezt a területet és az ott élő embereket, hogy eltiporják őket a nacionalisták.” Az orosz államfő közlése szerint egy „zárt közvélemény-kutatás, készült, amely nem volt kapcsolatban a Krím Oroszországgal való lehetséges egyesítésével”, és ez azt mutatta, hogy az újraegyesítést a lakosság 75 százaléka akarta. A BBC orosz nyelvű hírportálja megjegyezte, hogy egyelőre nem világos, milyen közvélemény-kutatásról van szó, de az sem, hogy az mikor készült és ki által. „Számomra nyilvánvalóvá vált, ha hozzáfogunk ehhez (az elcsatoláshoz), akkor azoknak a szintje és száma, akik akarnák, hogy ez a történelmi esemény megtörténjen, sokkal magasabb lesz” – magyarázta az orosz államfő a Rosszija 1 riporterének. „Az volt a végső cél, hogy lehetőséget adjunk az embereknek, hogy kifejezzék véleményüket arról, hogyan akarnak tovább élni. Elgondolkodtam magamban, ha az emberek annyira akarják, akkor legyen úgy” - emlékezett vissza Putyin a tavalyi eseményekre. 2014. február 22-én - miután a Kijevben több hónapon át tartó Nyugat-barát tüntetések véres összecsapásokba torkolltak – az ukrán parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, aki elszökött a fővárosból, és Kijevben hatalomváltás zajlott le. Négy nappal később azonosító jelzéseket nem viselő, állig felfegyverzett kommandósok szállták meg a krími törvényhozást, és a rendkívüli ülésre összehívott képviselők megszavazták, hogy a lakosság népszavazáson döntsön az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontjának is helyet adó félsziget hovatartozásáról. Másnap, február 28-án Ukrajna már orosz „invázióról” beszélt, és arról, hogy kétezer orosz fegyveres érkezett a Krímbe, akik ellenőrzésük alá vonják a félsziget stratégiai létesítményeit.
Semmin sem változtat a „vallomás”
2 perces interjú: Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő
– Mi vezetett el a Krím visszacsatolásához?
– Tavaly február 21-én a kijevi változásokat az Egyesült Államok forradalomként, Moszkva puccsként ítélte meg. Az oroszok tudták, hogy kiszorulnak Ukrajnából, s a kijevi vezetés a hagyományosan el nem kötelezett – a valóságban gyakran oroszbarát – politikát egy Nyugat-barát politikára akarja felváltani. Moszkva számára egyértelmű volt, hogy csak idő kérdése, és az új ukrán vezetés fel fogja mondani a 2042-ig érvényes krími szerződést, amely szerint az orosz haditengerészet használhatja a szevasztopoli kikötőt. Az oroszokat Líbiából kiszorították, a szíriai kikötő pedig a polgárháború miatt leértékelődött. Egy ilyen helyzetben nyilvánvaló volt, hogy orosz ellenlépés lesz, és a Krímet bármi áron leszakítják. Ennek a formai útja ugyanaz volt, mint 1999-ben Koszovó leszakítása.
– Geopolitikai érdekek ütköztek Ukrajna miatt?
– A Szovjetunió szétesése után az Egyesült Államok elérte stratégiai céljait: kiszorította Moszkvát Kelet-Európából, felvette az EU-ba és a NATO-ba a volt szocialista országokat, köztük a baltiakat is. A mostani ukrán válság alapja az, hogy Amerika megpróbálta Oroszországot kiszorítani Ukrajnából. Ez Putyin alatt nem ment, itt kőkemény érdekek ütköztek, és a válság kibontakozása továbbra is többesélyes.
– Fordulópont lehet Putyin „vallomása”?
– Semmin sem változtat, de PR-lehetőséget ad az amerikaiaknak és a szövetséges uniós országoknak.
