Legfeljebb 107,2 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt a jegybank az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), hogy kártalaníthassa a DRB Bankcsoport betéteseit - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A parlament gazdasági bizottságában hallgatná meg a Fidesz a Buda-Cash-ügy miatt László Csabát, Draskovics Tibort és Veres Jánost, és a pénzügyi felügyelet korábbi vezetőjét. Az MSZP viszont Matolcsy Györgyöt, Járait Zsigmondot és Varga Mihályt számoltatná be.
Maximum 107,2 milliárd forint likviditási kölcsönt nyújt az MNB az OBA-nak, hogy az húsz munkanapon belül kártalaníthassa a DRB Bankcsoport betéteseit, közölte a jegybank. A Fidesz elvárja, hogy jelenjenek meg a gazdasági bizottság hétfői ülésén a Buda-Cash-ügyben „beidézettek” – mondta a kormánypárti frakció szóvivője. Tuzson Bence a „beidézettek” között említette Antali Károlyt, a Buda-Cash volt felügyelőbizottsági elnökét, a Bajnai-kabinet kormánybiztosát, László Csabát, Draskovics Tibort és Veres Jánost, a szocialista kormányok volt pénzügyminisztereit, a brókercégek ellenőrzésével kapcsolatos változtatások előterjesztőit, és Farkas Ádámot, a pénzügyi felügyelet korábbi elnökét. Miért könnyítették meg a brókercég garázdálkodását, mit tudtak a csalásokról, és miért nem léptek fel? – sorolta kérdéseiket a frakciószóvivő. Az MTI azt írta, a szocialisták csaknem öt éve nincsenek kormányon, de még mindig csontvázak esnek ki a szekrényből – fogalmazott Tuzson, hozzátéve: a Fidesz szerint a Buda-Cash-ügy esetében szocialista brókerbotrányról van szó, mert az ügy az MSZP-s kormányok idejére nyúlik vissza. A szóvivő szerint kérdés, hogy Antali Károly beszámolt-e Bajnai Gordon akkori miniszterelnöknek arról, mi folyt a Buda-Cashnél.
Az MSZP úgy látja, a Fidesz azzal takargatja saját felelősségét a Buda-Cash-ügyben, hogy szocialista volt pénzügyminiszterek meghallgatását tervezi az Országgyűlés gazdasági bizottságában, holott szerintük az igazság csak akkor derülhet ki, ha Matolcsy György, Járai Zsigmond és Varga Mihály is megjelenik a testület előtt.
A Jobbik azonnali, teljes kárpótlást követel a Buda-Cash-ügyben kárt szenvedett közfeladatot ellátó szervezeteknek. Hegedűs Lorántné, a párt országgyűlési képviselője azt kérte: a kormány ugyanazzal a lendülettel kárpótolja az érintetteket, ahogy a Széchenyi Bank esetében, ahol év elején mintegy hatmilliárd forintot csoportosított át a betétesek kifizetésére.
Postai úton, március 16-án kapják kézhez nyugdíjukat azok, akiknek eddig a DRB Bankcsoportnál vezetett számlára érkezett az ellátásuk – közölte a Magyar Posta Zrt. Megkezdődött a Buda Cash-ügy károsult önkormányzatainak kártalanítása, a pénz a jövő hét elején megérkezhet hozzájuk – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír Tv-ben.
Fontos segítséget nyújtott a kormány a károsult önkormányzatoknak
5 perces interjú: Sáfián Ádám, Abaújszántó független polgármestere
Az egyik legnagyobb károsultja a DRB Bankcsoport felszámolásának a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Abaújszántó. Több, mint 130 millió forint volt a város folyószámláján – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Sáfián Ádám polgármester. A kormány segítségének köszönhetően már minden bért átutalt az önkormányzat.
– Hogyan érintette Abaújszántót a bankok bedőlése?
– Az Észak-magyarországi Regionális Banknál (ÉRB) vezette az önkormányzat minden folyószámláját, ezeken mintegy százharminchatmillió forint volt. A lakosságot az ügy mérsékelten érinti, mert ők jellemzően az OTP Banknál vezetik a számlájukat, a pénzintézet működtet a városban fiókot. Az önkormányzat is itt nyitott azonnal új számlát, amint kitört a botrány. A vállalkozások túlnyomó része viszont az ÉRB ügyfele volt, ezeket nagyban érintik az események.
– Orbán Viktor miniszterelnökkel és az illetékes miniszterekkel való szerdai egyeztetés mit jelentett az önök számára?
– A kormányzat gyorsan megadta azt a segítséget amit aznap megígért, ezt mutatja az is, hogy már másnap át tudtuk utalni az önkormányzati béreket és a segélyeket, a posta már kézbesíti a készpénzes fizetéseket, tehát nem történt csúszás.
– Mekkora összeget kapott a város?
– Csaknem tizenkilencmillió forintot, kimondottan a munkabérek és a segélyek kifizetésére.
– Van olyan, más jellegű kifizetés, ami gondot okoz?
– Ma egyeztettünk arról a pénzügyi vezetéssel, hogy mi az, amit az önkormányzat ki tud fizetni, és egyelőre úgy néz ki, hogy jövő héten sem lesz fennakadás. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a Belügyminisztériumtól azt az ígéretet kaptuk, hogy felmérik a helyzetet, és annak fényében időzítik a további segítségnyújtást.
– Felmerült hitel felvétele vagy az iparűzési adó befizetésének halasztása?
– Nem szeretnénk hitelt felvenni, az adóbefizetés átütemezése már felmerült, ezt jótanácsként is kaptuk. A kormány gyors és hatékony reagálása sokat jelentett, és számítunk a további segítségére is.
Politikai érdekek miatt támadják a jegybankot
A jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, közel féléves eljárás nyomán adott a nemzeti bank tevékenységi engedélyt a DRB Bankcsoport tagjainak, amelyek többsége előzőleg már több évtizede szövetkezeti hitelintézetekként működött - emelte ki az MNB közleményben. Kijelentette, a jegybank visszautasít minden olyan kísérletet, amely befolyásolni kívánja szakmai tevékenységét. Közölte, a DRB csoporthoz tartozó három takarékszövetkezet (Buda Regionális Bank Zrt., ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt., Dél-dunántúli Takarék Bank Zrt.) a jogszabály elfogadását megelőző napon, 2013. július 4-én nyújtotta be átalakulás iránti engedélykérelmét a felügyeleti hatósági jogkört akkor ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. Egyes téves sajtóhírekkel szemben adott időpontban nem négy bankká alakulási engedélykérelem benyújtása történt meg. A későbbi DRB Bankcsoport negyedik tagja, a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. ugyanis már ezt megelőzően is bankként működött. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa végül 2013. december 9-én adta meg a bankká alakulásra vonatkozó engedélyt a három kérelmezőnek. Az engedélyezést követően az MNB átfogó vizsgálatot tartott a bankcsoportnál, s ennek nyomán került sor a súlyos pénzügyi visszaélés felderítésére. Hamis tehát azon állítás, miszerint a hitelintézeti formaváltással a felügyeleti szigor kikerülhető lett volna.
