Recesszió szélén a brazil gazdaság

A korrupció, a rossz infrastruktúra és növekvő adósság csapdájában Dél-Amerika egykori mintaállama

Gazdaság
  • 2015.03.06. - 03:21

A fejlődő piaci befektetők egykori kedvence, Brazília az elmúlt tíz év gyors növekedése után ismét súlyos gazdasági bajokkal küszködik. A növekedés lelassult, egy évtizede nem látott szintre pörgött fel az infláció, növekszik a lakosság eladósodottsága. Az azóta megválasztott baloldali Dilma Rousseff elnök a korrupció visszaszorítását és a versenyképesség növelését ígérte az októberi választások előtt, de a folyamatok ennek pont az ellenkezőjét mutatják. A legnagyobb állami cégnél kirobbant korrupciós botrány pedig politikai válsággal fenyeget. Miért fulladt le a világ hetedik legnagyobb gazdaságának motorja?

brazília tünti
A brazil cégvilág jellemzője, hogy a kevés a prosperáló nagyvállalat. A Forbes 2000 legértékesebb cégének listáján 25 volt brazil. Ezek közül az egyik éppen az a Petrobas, amely jelenleg az ország legnagyobb korrupciós ügyének főszereplője. A bóvli kategóriába leminősített állami cég részvényeinek árfolyama fél év alatt 60 százalékkal zuhant.

Szerkezeti problémákra világít rá az export összetétele is, amelyek többségét az alapanyagok és a feldolgozatlan agrártermékek adják.

Számos strukturális problémával is szembe kell nézni az országot 12 éve irányító baloldali kormánynak, ilyen többek között a munkaerőpiac merev törvényi szabályozása, az átláthatatlan adórendszer, a túlburjánzó bürokrácia, ami mind rontja az ország versenyképességét. Egészen megdöbbentő a nyugdíjkiadások mértéke a nemzeti jövedelemhez képest. Bár a nyugdíjas korú lakosság számaránya a teljes népességen belül háromszor kisebb, mint több dél-európai államban, a kifizetések a GDP-hez viszonyítva hasonló mértékűek, mint Olaszországban vagy Spanyolországban.

A fejletlen közlekedési hálózat is a növekedés ellen hat. Éves szinten a globális átlag felét, a GDP alig másfél százalékát költi infrastrukturális beruházásokra Brazília. Így nem meglepő, hogy a teljes állami infrastrukturális vagyon az éves GDP ötödét sem éri el, amíg ez a fejlettebb országokban 70 százalék felett van – olvasható a The Economist elemzésében.

A protekcionista gazdasági szabályozó környezet elkényelmesítette a magánszektort. A cégek hatékonyságát a magas bérköltségek is rontják. Az elmúlt évek rapid béremelkedését nem követte a termelékenység hasonló ütemű bővülése. A megfelelően képzett munkaerő hiánya is problémát okoz. Mindezek azonban eltörpülni látszanak a latin-amerikai ország előtt alló egyik legnagyobb probléma, a mindent átszövő korrupció mellett, ami már a politikai stabilitást is fenyegeti.

Robbant a korrupciós bomba

protest nagy
Reklám