Törvénymódosítást kezdeményez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a felügyelési keretrendszer szigorítása érdekében. A Buda-Cash-ügy teljes körű felülvizsgálatára létrehozott munkabizottság azt vizsgája, hogy az állampapírok - amelyek sok mindenhez fedezetként szolgáltak - megvannak-e még. A brókercég és az érintett bankok felszámolásáról akár már a jövő héten dönthetnek.
Egyeztettek tegnap az MNB kezdeményezésére a jegybank, a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Belügyminisztérium, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft., az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) képviselői a DRB bankcsoport és a Buda-Cash Brókerház Zrt. működése kapcsán kialakult teendőkről – tájékoztatta lapunkat a jegybank. Közölték, az egyeztetés célja az érintett intézmények intézkedéseinek összehangolása volt, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfélcsoportok – így a betétesek, kisbefektetők, önkormányzati, állami és egyéb intézmények – problémáinak rendezésére. Áttekintették azt is, hogy a jövőben hogyan lehet hatékonyabban megelőzni a jegybank által most feltárt visszaélésekhez hasonló eseteket. Az MNB ezért azt kezdeményezte, hogy a felek szakmai munkacsoportban nézzék meg a felügyelési keretrendszer szigorítási lehetőségeit.
Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke azt mondta, az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cashnél lefolytatott első – a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott – átfogó vizsgálatánál feltárta a 15 évre visszanyúló csalássorozatot. A Buda-Cash-ügy teljes körű felülvizsgálatára hozta létre a Belügyminisztérium és az NGM a közös munkabizottságot, amelynek három belügyminisztériumi és három nemzetgazdasági minisztériumi tagja van – közölte tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tv-műsorban. Elmondta, azt vizsgálják, hogy az állampapírok – amelyek sok mindenhez fedezetként szolgáltak – megvannak-e még. Ugyanis lehet, hogy már csak fiktív módon van fedezet bizonyos ügyletek mögött. A miniszter felháborítónak nevezte, hogy korábban éveken át lehetett adatot hamisítani. Furcsa módon ugyanazok az emberek kerülnek elő az ügyben, akik korábban már eltüntettek pénzt, köztük közpénzeket is a nyilvánosság elől – mondta. Példáként említette a Globex volt vezetőjét, Gyarmati Jánost, a Buda-Cash korábbi vezérigazgatóját. Witzmann Mihály Somogy megyei fideszes országgyűlési képviselő szerint a felelősöket meg kell találni, és törvény szerinti számonkérésüket mihamarabb le kell folytatni.
„Nem igaz, hogy önfeljelentés alapján indult eljárás a Buda-Cash brókercéggel szemben, viszont igaz, hogy a korábban elhangzott százmilliárd forintnak csak egy kisebb része tűnt el a Buda-Cash-ügyfelek számláiról. Nagyjából 60-65 milliárd forinttal a DRB bankcsoport felé nem tud elszámolni a brókercég. Ezenfelül a Buda-Cash körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit” – reagált a lapértesülésekre a Portfóliónak adott interjúban Windisch László. A Buda-Cash és az érintett bankok felszámolásáról akár már a jövő héten dönthetnek, így hamarosan elindulhat az ügyfelek kártalanítása is.
Pert indítanak a fogyasztóvédők
Közérdekű keresetet indít a székhely szerinti járásbíróságon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a jövő héten a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekeltégébe tartozó DRB-bankcsoporttal szemben - jelentette be Baranovszky György, a FEOSZ elnöke. Elmondta, a jegybankot mint a pénzügyi felügyelet ellátásában illetékes szervezetet perbe hívják beavatkozóként, hogy segítse a fogyasztói igények érvényesítését. A pert azért indítják, mert nem lehet előre tudni, milyen megoldás lesz a Buda-Cash-ügyben, ám jogerős ítélet alapján kötelező lesz kártalanítani a fogyasztókat, és nem akarják, hogy az ügyfelek egyenként indítsanak pert.
