Magyarország pénzügyileg stabil, a költségvetési hiányt ma már nagyobbrészt a lakosság finanszírozza, a politikai ciklusnak a végére pedig elérhető lesz a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hetven százalék körüli adósságráta – jelentette ki Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjúban.
A szakember az alacsonyabb kamatszintről szólva azt mondta: míg 2011-12-ben 1300 milliárd forint volt a költségvetés kamatkiadása, az idei költségvetésben már csak 1150 milliárd forint szerepel. „Nő a költségvetési politika mozgástere akkor, amikor kevesebb pénzt kell a kamatokra fordítani” – mutatott rá a közgazdász, megjegyezvén: további csökkenés is lehet, mert a forintkamatok tavalyi alacsony szintje 2015-ben, 2016-ban, de még 2017-ben is csökkentheti a kamatkiadásokat. Az államadósságról szólva Barcza György részletezte: 2010-ben 81 százalék volt a GDP-arányos adósságráta, de ha belevesszük az eladósodott állami vállalatokat, mint a MÁV és a BKV, akkor ez 83-84 százalékos szintről indult. „Tavaly, tavalyelőtt tartottunk 77,3 százaléknál, a tavaly év végi 314,89 forintos euróárfolyam mellett, ha az aktuális 306 forinttal számolunk, akkor 76 százalék körül van az adósságráta” – szögezte le. Arra a felvetésre, hogy a nemzetközi hitelminősítők még mindig a spekulatív kategóriában tartják Magyarországot, a szakember azt mondta: ennek a valódi oka nem a gazdasági folyamatokban keresendő, hanem a bankadóban és a pénzügyi szektort terhelő adókban. Úgy vélte: nincs kizárva, hogy tavasszal az Országgyűlés elfogad egy újfajta szabályozást.
