A múlt évben 8358 új lakás épült, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 9633 volt, 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A válság előtti szintet viszont még nem sikerült elérni.
Közép-Magyarországon és a Dunántúlon nőtt az új lakások száma, a keleti országrészben egyelőre nem következett be fordulat. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 9633 volt, 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A lakásépítések száma 2013-ban 31 százalékkal zuhant, a kiadott építési engedélyeké pedig 29 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A használatba vett lakások számának tavalyi, 15 százalékos emelkedése többéves, folyamatos visszaesésnek vetett véget – hangsúlyozta gyorsjelentésében a statisztikai hivatal. Az év során felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony maradt, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde. A múlt évben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig negyvenről 39 százalékra csökkent. Budapesten az összes lakás 59 százalékát építtették vállalkozók. A vizsgált időszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Németh Dávid a K & H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője lapunknak jelezte, mind a megépített lakások, mind a lakásépítési engedélyek számának növekedése jelentősnek mondható, de a bővülés az alacsony bázissal magyarázható, és az adatok még mindig messze vannak a válság előtti szintektől, 2008-ban ötször annyi lakás épült, mint tavaly. A szakember szerint az eredmény nem meglepő: az építőipar tavalyi adataiból egyértelműen látszott, hogy bár az ágazat összességében jelentős, két számjegyű növekedést ért el, ami elsősorban az út- és vasútépítéseknek, valamint a közműfejlesztéseknek volt köszönhető, a lakásépítések hiányoztak az ágazatból. A következő időszakban továbbra is növekedés várható a lakásépítések terén, de a válság előtti szint, amikor több tízezer lakás épült évente, csak több év alatt érhető el. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége alelnöke az MTI-nek arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvetően nem állami és szociális támogatásokból lehet a lakásszámot növelni, hanem 2,5-3 százalék kamatozású hitelek biztosításával. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület négy pontban fogalmazta meg javaslatát a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére. E szerint fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014–2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségienergia-hatékony bérlakásépítésekre. Egyeztetést javasolnak egy épületenergetikai programról az Európai Beruházási Bankkal, és szükségesnek látják, hogy a Magyar Nemzeti Bank a növekedési hitelprogramból kedvezményes forrást biztosítson a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családoknak.
