Március elsejétől átalakul a szociális ellátások rendszere. „A felelősségteljes gondolkodású polgármesterek, testületek és önkormányzatok lehetőséget látnak abban, hogy most kinyílt egy korábban rendkívül merev és uniformizált támogatási rendszer – mondta beszélgetésünk során a változásokról Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
– Hogyan fogadják az önkormányzatok a változásokat, megfelelően felkészültek-e?
– Az önkormányzatok – legalább is azok, amelyeknek felelős vezetésük van – felkészültek a március elsejei változásokra. A kormány részéről mi decemberben és januárban is küldtünk tájékoztató körlevelet a jegyzőknek, elmagyaráztuk, hogyan kell és lehet az új szociális rendeleteket megírniuk. Sok önkormányzati vezető ugyanis megrémült, hogy magára maradt ezzel a feladattal. A kormánynak azonban az is felelőssége, hogy felkészítse a helyi döntéshozókat a szabályozás és a finanszírozás változásaira, és arra, hogy rendeleteik megalkotásakor milyen elveket tartsanak szem előtt. Ehhez minden segítséget megadtunk, s folyamatos felkészítést kapott a Belügyminisztérium, a kormányhivatalok és a járási hivatalok is.
– Látni-e már jelét annak, hogy a települések fejlesztik a szociális ellátást?
– A településeken készülő előterjesztésekből kiderül, miként javasolják átalakítani a szociális védelem helyi rendszerét. Mindegyikből azt látom, hogy felelős módon. Megértették: ez a változás nagyszerű lehetőség arra, hogy saját védelmi rendszerüket is újragondolják. Pontosan értik, hogy ezután is el kell látniuk azokat az embereket, akiket korábban elláttak, azaz hozzájárultak például a lakásfenntartáshoz, gyógyszerkiadáshoz, adósságkezelési ügyeikhez. Ezeket a szociális támogatásokat szinte minden város továbbra is tervezi, precízen meghatározva, hogy milyen feltételekkel járnak majd. Sok helyen nem elégednek meg az eddigi támogatási összeggel, amelyet a kormány ezután is folyósít. Ehelyett azt mondják: többletforrásokat rendelnek hozzá, mert olyan igényt, olyan szükségletet látnak, amelyet fontosnak tartanak kielégíteni. Kaposváron például két új támogatást is beépítenek a szociális rendszerbe, elnevezték azokat, és kidolgozták a hozzájutás feltételeit. Látszik tehát, hogy a felelősségteljes gondolkodású polgármesterek, testületek és önkormányzatok lehetőséget látnak abban, hogy most kinyílt egy korábban rendkívül merev és uniformizált szociális támogatási rendszer. Látják a lehetőséget arra, hogy az újragondolt helyi szociális ellátások rendszere a korábbinál jobban illeszkedjék a helyi szükségletekhez.
– Lesz elegendő forrásuk a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak?
– Nem igazolódott be az az ellenzéki kritika, amely úgy szólt, hogy lesznek olyan települések, ahol saját forrás híján ellátás nélkül maradnak a lakosok. A kevés önerővel rendelkező önkormányzatok számára ugyanis már megnyílt a központi költségvetésből harminc-, szükség esetén harmincötmilliárd forintos forrás, a folyósítás elindult, és a pénz továbbra is rendelkezésre áll. Látható, a kormányzat részéről minden segítséget megadtunk finanszírozási, szabályozási, útmutatási és felkészítési értelemben is. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a megvalósulást, és tanulmányozni fogjuk az új helyi szociális rendeleteket. Ha rossz gyakorlatot látunk, akkor körlevélben hívjuk fel az önkormányzat figyelmét, hogy korrigáljon. A jó gyakorlatot pedig, mint például a kaposvárit, kiemeljük, és bemutatjuk a többi önkormányzatnak. Rossz gyakorlattal azonban eddig nem találkoztam. Ha majd akad is ilyen, a forrás hiánya biztosan nem lehet az oka. Egyszerűen azért, mert a korábbihoz hasonló nagyságrendű támogatásban részesülnek azok az önkormányzatok, amelyek helyi adóbevételeket nem tudnak mozgósítani.
– Miként látja, vannak-e olyan önkormányzatok, amelyeknek új adót kell kivetniük, hogy elsejétől elláthassák szociális feladataikat?
– Nincsenek ilyenek. Lehetnek olyan önkormányzatok, amelyek további szociális támogatásokat szeretnének bevezetni, és ezek finanszírozásához emelnek vagy vetnek ki adót. De a március elsejéig folyósított ellátások – például a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelés – a rendelkezésre álló iparűzési adóból, valamint a felszabadított harminc-harmincötmilliárd forintból elláthatók akkor is, ha valamely önkormányzat csak annyit tesz, hogy elseje után fejlesztés és innováció nélkül tovább élteti eddigi támogatási rendszerét.
– Vajon az iparűzési adóból mennyit kell majd szociális ellátásokra fordítaniuk a költségvetési forrásra nem jogosult településkenek?
– Ami az iparűzési adó átalakítását illeti, látszik, hogy a költségvetési forrásból nem részesülő kétszázhatvanegy településen – ahol kizárólag iparűzési adóból kell megoldaniuk a helyi támogatásokat – az ellátás az iparűzési adónak csupán egy-két százalékát fogja érinteni. A budapesti önkormányzatok évente nagyjából százmilliárd forintnyi iparűzési adót szednek be. Szociális támogatási rendszerükre az elmúlt év első tizenegy hónapjában kilencvenkilenc-számillió forint ment ki. Azaz egy fővárosi kerületben vagy megyei jogú városban az iparűzési adónak egy-két százalékát kell átalakítani, hogy március elsejétől abból finanszírozzák a szociális ellátásokat.
