Megkönnyíti a bankokkal való elszámolást és a nem természetes személy betétesek esetében lehetővé teszi a negatív kamat kikötését az a parlament által pénteken elfogadott törvény, amely a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő jogszabályokat módosítja – döntött a parlament pénteken. Ugyanakkor február 1-je helyett március 11-től kell első alkalommal kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak.
2015-ben véget ér a devizahitelek korszaka
Rogán Antal kitért arra, hogy a baloldali pártok 2004 decemberében a magyaroktól akarták megvédeni a magyarokat, de úgy tűnik, a megélhetési bevándorlókkal nincsen problémájuk. Beszélt a forintosításról, amely szerinte ha az ellenzéki pártokon múlt volna, nem valósul meg és családok százezrei mentek volna tönkre. Elmondta, 2015. március 1-je és április 30-a között hatszázezer család kap elszámoló levelet, és ezzel elkezdődik a bankok elszámoltatása. „2015-ben véget ér a devizahitelek korszaka és kezdődik a fair bankoké” - közölte a Fidesz frakcióvezetője.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a devizahitelezés problémájáért a 2003-2010 közötti kormányok a felelősek, mert megszüntették a kamattámogatott forinthiteleket, miközben a jegybanki alapkamat magas volt, ezért drágultak a forinthitelek, míg a devizahitelekhez alacsony kamattal lehetett hozzájutni. A forintosítás előnyei közé sorolta, hogy megszűnik a hitelfelvevők és a bankrendszer kockázata, a törlesztőrészletek jelentősen csökkennek, a tőketartozás is mérséklődik; a bankoknak 1100 milliárd forintot kell visszafizetniük.
Változtak a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvényeket
Megkönnyíti a bankokkal való elszámolást és a nem természetes személy betétesek esetében lehetővé teszi a negatív kamat kikötését az a parlament által pénteken elfogadott törvény, amely a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő jogszabályokat módosítja. Az Országgyűlés 148 igen szavazattal, ellenvoks nélkül és 4 tartózkodás mellett hagyta jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését.
A kormány az elszámolás zökkenőmentességével indokolta a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvények módosítását, amely kiegészíti az elszámolási törvénynek a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályait. A jogegységi törvény szerint a 2010. november 26-át követően közzétett vagy módosított általános szerződési feltételek (ászf) érintett szerződéses kikötései tekintetében nem kell vélelmezni azok tisztességtelenségét. E kikötéseket a jogszabályi rendelkezések alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálhatja meg, és amennyiben egyes kikötéseket tisztességtelennek talál, közérdekű keresettel pert indíthat a tisztességtelenség megállapítására.
Az elfogadott törvény részletesen meghatározza, hogy a pénzügyi intézmény ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásának milyen tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy az MNB a megfelelő tartalmú keresetlevelet előkészíthesse. Ezen túlmenően további, az eljárási mechanizmust egyszerűsítő, valamint az igényérvényesítést hatékonyabban biztosító eljárási szabályt vezet be e perekre vonatkozóan. A pénzügyi intézménynek az új szabályok szerint elkészített, a szükséges adatokat tartalmazó kivonatát a módosítás hatályba lépésétől számított 30 napon belül kell benyújtania a pénzügyi felügyelethez. A jogszabály módosítja a jogegységi törvény keresetindításra vonatkozó határidejét is, az MNB 2015. február 28-a helyett 2015. április 30-ig terjesztheti elő keresetét. Az MNB meghatározott esetekben 2015. április 30. után is érvényesítheti az érintett fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos igényét. Erre akkor kerülhet sor, ha bármely 2016. december 31-ig megindított eljárásában észleli, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása hiányos vagy valamely részében valótlan tartalmú volt.
A jogszabály rendelkezik arról is, amennyiben a pénzügyi intézmények a kivonatkészítésre előírt határidőben közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalják, hogy a szabályozással érintett valamennyi fogyasztóval vagy meghatározott szerződéses kört érintő fogyasztóval az elszámolási törvény szabályai szerint elszámolnak, úgy az e nyilatkozat hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában mentesülnek a kivonatkészítés kötelezettsége alól. Ez azt is jelenti, hogy az önként vállalt elszámolási kötelezettség miatt közérdekű keresetindításra sem kerül sor, ilyen esetekben erre a pénzügyi felügyeletnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján nincs lehetősége.
A pénztartozásoknál a kamatfeltételek változása esetén előfordulhat, hogy a kikötött vagy alkalmazott referencia-kamatláb 0 százalékossá vagy negatív előjelűvé válik. A jogszabály a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő pénztartozások tekintetében a kamatozás negatív előjelűvé válása esetén legalább 0.01 százalékos kamatot tekint kikötöttnek, illetve irányadónak. Ezt a rendelkezést az olyan pénztartozásokra is alkalmazni kell, amelyek ugyan már a Ptk. alapján létrejött jogviszonyokból származnak, de a kamatfeltételek tekintetében ugyanilyen helyzet állt elő. A betétszerződések esetében a pénzügyi intézmények negatív előjelű kamatot is kiköthetnek, illetve érvényesíthetnek, de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy. Ezt azzal indokolta a beterjesztő, hogy fontos társadalmi, gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer igazodjon a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához, és a pénzügyi intézmények ne szenvedjenek hátrányt más országok hasonló intézményeihez képest.
Márciustól módosulnak az szabályai
Február 1-je helyett március 11-étől kell első alkalommal kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak - döntött a parlament pénteken azzal, hogy elfogadta az adózás rendjéről szóló törvénynek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő módosítását. A 137 igen, 3 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett jóváhagyott, kivételes eljárásban megtárgyalt törvény a január elseje óta működő rendszer működtetésével kapcsolatos részletszabályok rögzítését nemzetgazdasági miniszteri rendeletre bízza. Ennek a több könnyítést tartalmazó tervezete csütörtökön meg is jelent a kormány honlapján.
Az alapvető szabály nem változik, minden útdíjköteles - 3,5 tonna össztömeget meghaladó - járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen ekáer-számmal. Márciustól a miniszteri rendelet tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben akkor is az ekáer alá tartozik a szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. Az ilyen jármű össztömege nem haladhatja meg a 3,5 tonnát.
Azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól. Annak a cégnek, amelyik február 28-áig kéri a felvételét a nyilvántartásba és nincs köztartozása, nem kell kockázati biztosítékot nyújtania.
