Az elmúlt években olyan gyorsan növekedett a külföldön kapott keresetek hazautalása, hogy az már nemzetgazdasági jelentőségű tétellé vált – mutat rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi vizsgálata, amely egyúttal rendezte a külföldön dolgozók számának gyors növekedése és a hazautalások közötti látványos ellentmondást.
A külföldi munkavállalók egy része továbbra is itthon vezet háztartást, ők leginkább az Ausztriába vagy Németországba ingázók (a kép illusztráció) (Fotó: Reuters)
Míg a rendszerváltozás utáni időszakban nem volt különösebb gazdasági jelentőségük az országhatáron átnyúló munkajövedelmeknek, és a 2000-es évek elején is csak a bruttó hazai termék (GDP) legfeljebb fél százalékát tették ki, a helyzeten nagyot változtatott az Európai Unióhoz való csatlakozás. A lépéssel megnyíltak a külföldi munkapiacok és egyszerűsödött az adminisztráció is. A 2009-es válságig stagnált a hazautalt jövedelmek GDP-arányos szintje, azt követően pedig csökkent is.
A jegybank a fizetési mérleg statisztikáját jelentősen átalakította, és ezzel párhuzamosan sort kerített egy nagy adat-felülvizsgálatra is a közelmúltban. Mint kiderül, a hazautalások összege és a Magyarországon dolgozó külföldiek visszautalásának összege közti különbség látványosan változott, 2013-ban nyolcszázmillió euróról 2,17 milliárd euróra. Ez a tétel így a GDP közel három százalékát jelenti, és immár elmondhatjuk, hogy a folyó fizetési mérleg többletének több mint harmada abból származik, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok hazautalják megszerzett jövedelmük egy részét.
Az új adatsor annyiban már sokkal inkább egybevág a munkapiaci folyamatokkal – ugyanis az egyre növekvő számú külföldi munkavállaló hazautalása eddig rejtve maradt – közölte a portfolio.hu.
Statisztikai értelemben kétféle külföldön dolgozót különböztetünk meg. Becslések szerint többen vannak azok – akár két-háromszáz- ezren –, akik felszámolják a magyarországi háztartásukat, és hosszú időre, akár örökre külföldre költöznek. A másik kör továbbra is itthon vezet háztartást, tehát jövedelme legnagyobb részét itthon költi el: ők például az Ausztriába vagy Németországba ingázók, vagy a Londonban háztartási munkát vállalók. Ez a csoport statisztikailag könnyebben behatárolható, 2010-ben ötvenezren, 2013-ban pedig közel százezren folytattak ilyen életvitelt. Az új MNB-adatok egyébként ezzel összecsengenek: 2010 és 2013 között az ország munkajövedelemből származó bevétele éppen a kétszeresére emelkedett.
