Délkelet-Ukrajnában heves harcokkal „várják” a vasárnapi fegyvernyugvást, miközben az ukrán kormánycsapatok oldalán harcoló önkéntes zászlóaljak magát a minszki egyezményt sem fogadják el.
Bizonytalan, hogy valóban betartják-e a szemben álló felek az elvileg vasárnap hajnalban életbe lépő tűzszünetet Ukrajnában. A debalcevei katlanba szorult hat-nyolcezer ukrán katonának a minszki egyezmény szerint ugyanis el kell hagynia a beékelődést. Ezt jelenleg csak úgy tehetik meg, ha megadják magukat, de a kijevi vezetésnek nem kevésbé kellemetlen a B terv sem: az egységek a szakadár fegyveresek sorfala mellett, nehézfegyverzetüket hátrahagyva vonulnak ki a területről. A harmadik variáció értelemszerűen a harcok folytatása, azaz a tűzszüneti megállapodás azonnali felrúgása lenne.
A térségben minden eddiginél hevesebb harcok zajlanak: a felkelők szerint több mint kétezer ukrán katona halt meg a gyűrű január végi bezáródása óta, de Kijev is összességében több száz fős veszteségről beszél. Az ukrán parancsnokság és az önkéntes zászlóaljak parancsnokai már „egymásnak estek”. Míg a „tábornokok” még a bekerítés tényét sem fogadják el, és ukrán előrenyomulásról beszélnek, addig Szemen Szemencsenko, a Donbassz ukrán önkéntes alakulat parancsnoka Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a szakadár erők újabb csapatösszevonása után „ismét orosz kézre került Lohvinove” település, amely Debalceve és a tőle északnyugatra fekvő Artemivszket összekötő autóút mentén található. Ez az élet, illetve jelen esetben a halál útja a katlanba szorult ukránoknak. Kijev szerint a felkelők sikerei a közvetlen orosz hadseregnek köszönhetők, azonban a tűzszünetet majdan felügyelni hivatott EBESZ főtitkára, Lamberto Zannier tegnap jelentette be, hogy „egyetlen orosz katonát sem látott Kelet-Ukrajnában”.
Közben maga a minszki egyezség is a kijevi radikális erők kereszttűzébe került. A megállapodás betartatását eközben tovább bonyolítja, hogy az önkéntes zászlóaljak zömét ellenőrző Jobboldali Szektor-vezér Dmitro Jaros tegnap a Facebookon közölte: fenntartja a jogot a fegyveres harc folytatására.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter mentegetőzni kényszerült, mondván, szó sincs arról, hogy változtatni akarnának az alkotmányon, a felkelők nem kapnak semmilyen önrendelkezést, csak a decentralizációs reformot folytatják. Kijev lényegében megtagadja a minszki megállapodások teljesítését azáltal, hogy nem hajlandó amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai felkelők vezetőit - reagált Andrej Purgin, a „donyecki népköztársaság” népi tanácsának szóvivője.
Orbán Viktor kormányfő tegnap – Rogán Antal fideszes frakcióvezető, Szijjártó Péter külügyminiszter és Keskeny Ernő kijevi nagykövet társaságában – az ukrán fővárosban egyeztetett Petro Porosenko elnökkel, találkozójukról lapzártánkig nem érkezett bővebb tájékoztatás.
Szijjártó: Meghívást Montenegrónak!
Mindenkinek az az érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában, és ha nem tartják be a tűzszünetet, akkor minden fél csak a jelenleginél rosszabb helyzetbe kerülhet – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a TV2 Mokka című műsorában. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „mindaz, ami ma Ukrajnában zajlik, teljesen ellentétes az összes európai érdekkel, valamint ellentétes az ukránok és az oroszok érdekeivel is”. A miniszter kiemelte: önmagában már az siker, hogy sor került a minszki találkozóra, további siker, hogy megállapodással zárult, és az pedig egy újabb siker, hogy nemcsak a tűzszünetről egyeztek meg, hanem hosszú távú kérdésekről is, így például arról, hogy Ukrajnában alkotmányozási folyamat indul, és a szükséges strukturális reformokat végrehajtják. Szijjártó tegnap délelőtt Igor Luksic montenegrói külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon elmondta: a nyugat-balkáni országok közül Montenegró áll a legközelebb az EU- és a NATO-csatlakozáshoz, márpedig minél gyorsabban halad az ország euroatlanti integrációja, annál biztosabb a régió stabilitása. Magyarországnak a Nyugat-Balkán stabilitása kiemelten fontos, a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági változások közepette a destabilizáció végzetes lehet – mutatott rá. Kijelentette: elengedhetetlen, hogy Montenegró még az idén formális meghívást kapjon a NATO-tagságra, nincs ok a késlekedésre.
Lapvélemények
Financial Times: A megállapodás reménysugár, de bolondság lenne ennél derűlátóbbnak lenni. A megállapodás taktikai szünet Putyin Ukrajna elleni offenzívájában, s a Nyugatnak nem szabad abba a hitbe ringatnia magát, hogy az egyezség ki fog tartani. Nagy visszalépés a szeptemberi Minszk I. megállapodáshoz képest, hogy Kijev csak az év végétől kaphatja vissza az ellenőrzést határai felett, és csak az átfogó politikai rendezés után. Ez Oroszország legnagyobb sikere.
Der Standard: A minszki megállapodás látszólag kényelmes helyzetbe hozta a Kremlt, ugyanis a tűzszünet a szeparatisták által ellenőrzött, legutóbbi offenzívájukkal jelentősen megnövelt területek de facto elismerését jelenti.
Die Welt: Az európaiak a második világháború vége óta először próbálkoznak egy nagyszabású válság rendezésével Washington közreműködése nélkül, de nincs a kezükben semmi, amivel irányváltásra tudnák kényszeríteni Putyint. Merkel és Hollande ugyan „nagyot alkotott” Minszkben, de nem lehet tudni, hogy Minszk I. és II. után lesz-e szükség Minszk III.-ra és IV.-re, mert Putyin és ukrán „cinkosai” megbízhatatlanok, s egyetlen támadás elég ahhoz, hogy összeomoljon a tűzszüneti egyezmény.
Der Tagesspiegel: Putyin elérte mindazt, amit Európa és Kijev eddig nem akart megadni, hiszen Ukrajnát valószínűleg föderális berendezkedésű állammá szervezik át, és keleti térsége autonómiát kap, az EU és Ukrajna szabad kereskedelmi egyezménye körüli orosz aggodalmakról pedig Moszkva bevonásával háromoldalú tárgyalások lesznek.
Libération: A tűzszünetről és a frontvonal körül kiszélesített ütközőzónáról aláírt szöveg elég engedményt tesz az oroszoknak ahhoz, hogy a minszki tárgyalásoknak ők lehessenek az igazi győztesei.
