Az idén megváltozott a házi segítségnyújtás igénybevételének pontrendszere, a kormány már bevált alternatív módszerekkel bővíti a professzionális szolgáltatást –mondta lapunknak Jeneiné Rubovszky Csilla szociálpolitikai szakpolitikus. A kiegészítő ellátásokat önkéntesek és közfoglalkoztatottak végzik.
Jeneiné Rubovszky Csilla (Fotó: MH)
Ezen teendőik elvégzéséhez azonban nem szükséges szakképzettség – hangsúlyozta Jeneiné Rubovszky Csilla. A szakpolitikus beszámolója szerint mostanra rendkívüli módon megnőtt a házi segítségnyújtás iránti igény, a kérelmezők száma háromszor annyi, mint néhány évvel ezelőtt volt. „Számos, az idősek életét megkönnyítő feladat szétfeszíti a házi segítségnyújtás kereteit. Nyilván segíteni kell a tyúkketrecet is kitakarítani, ha arra van szükség, de nem a házi segítségnyújtás keretében. Ez ugyanis nem végzettséghez kötött szakmai feladat” – tette hozzá.
A svéd alapellátási szociális rendszer az egyik legjobb – folytatta a szakpolitikus –, de nekik is tudomásul kellett venniük, hogy az állam ott sem képes egyedül megoldani az idős korból fakadó problémák teljes finanszírozását. A kilencvenes évektől alternatív megoldásokban gondolkodtak, nonprofit szervezeteket, egyházakat, önkénteseket vontak be az ellátásába.
A nem szakmai feladatok ellátására hazánkban több eredményes mintaprogram is indult, ezek egyike a mostanra országossá nőtt Segítő kezek az idősek biztonságáért elnevezésű mintaprogram. A projektet, mint arról lapunkban beszámoltunk, 2013-ban Jeneiné Rubovszky Csilla, szociális ügyekért felelős V. kerületi alpolgármester kezdte el a Belvárosban, majd fejlesztette tovább idősügyi miniszteri biztosként. A KSH adatai szerint 2011-ben az érintettek 87,9 százaléka élt özvegyen, közülük nyolcvan százalék egyedül, és többségük fél attól, hogy bűncselekmény áldozatává válik.
A Segítő kezek program a meglévő szociális rendszerre épül, nem helyettesíti a professzionális alapszolgáltatást, hanem kiegészíti azt. Az önkéntes az idős embert elkíséri például temetőlátogatásra, az idősek klubjába, de olyan is akadt, aki káposzta savanyításában, lekvár befőzésében kért segítséget, sakkhoz vagy imához keresett társat, vagy csak arra volt szüksége, hogy valaki minden reggel adott időben felhívja.
Munkahelyeket teremt
A Start mintaprogram keretében a Belügyminisztérium bekapcsolta a projektbe a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács áldozatvédelmi és tanyavédelmi programját, s az abban részvevő harminckét önkormányzat számára a Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül 377 közfoglalkoztatotti státuszt létesített, és állta annak költségeit. Jeneiné Rubovszky Csilla beszámolója szerint a házi segítségnyújtás helyi specifikus szolgáltatásokkal egészül ki, a nagy területeket bejáró tanyagondnokok például két-három fős segítséget kapnak, így már nem csak abból áll egy-egy látogatás, hogy a segítő bekopog az idős emberhez, aztán fut is tovább, hanem egy-másfél órát is tölthet nála.
Mostanra a program már 155 önkormányzat területén fut és összesen ezer közfoglalkoztatotti státuszt teremtett, nagy részüket hátrányos helyzetű településeken. A részvevők 93 százaléka nő. A projekt további humánerőforrását önkéntesek és diákok jelentik. Az önkéntesek között sok a fiatal nyugdíjas, aki úgy érezte, hirtelen kiürült az élete, vagy diákok, akik az ötven óra kötelező közösségi szolgálatot teljesítik ily módon. Mivel bizalmi feladatról van szó, többszörös szűréssel, az egyházak és országosan ismert civilszervezetek, például a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat segítségével választják ki őket.
Az új jogszabály jelentősen növeli az önkormányzatok önrendelkezési jogát, hiszen ők ismerik a helyi körülményeket és helyi szakemberekkel mérik fel az igényeket – hangsúlyozta az V. kerületi alpolgármester. Az önkormányzatoknak módjukban áll közfoglalkoztatotti státuszokat kérni a munkaügyi kirendeltségeken keresztül a Belügyminisztériumtól, és a hátrányos helyzetű településeken a közfoglalkoztatás szinte minden költségét a tárca állja.
A program hozadéka, hogy munkahelyek jönnek létre a kistelepüléseken. A közfoglalkoztatási program részvevőinek tíz-tizenegy százaléka tud elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Az idősek ellátásában részt vevőknél ez az arány eléri a húsz százalékot. Jeneiné Rubovszky Csilla hozzáfűzte: azt tervezik, hogy egyesítik a bevált gyakorlatokat, tíz önkormányzatnál modellprogramot indítanak ezekből, és a szociális ellátásban kipróbálják az infokommunikációs fejlesztést. Utóbbi például annyit tesz, hogy – egy további sikeres program tapasztalatai alapján – az idős embereket megtanítják az internetes beszélgetésre, ami alkalmas a magány, és az ebből kialakuló depresszió enyhítésére.
