Moszkvában tárgyal ma a német és francia kormányfő, Angela Merkel és Francois Hollande állítólag „visszautasíthatatlan” ajánlatot tesz Vlagyimir Putyinnak. Közben Kijevben John Kerry, az amerikai külügyminiszter fegyverszállításokról egyeztetett.
„Miközben Washington a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldására törekszik, nem fog szemet hunyni az orosz-ukrán határt átlépő orosz tankok és fegyveresek felett” - hangsúlyozta csütörtökön Kijevben John Kerry, aki újságírói felvetésre egyetlen bizonyítékkal sem támasztotta alá az állítólagos orosz agressziót. Az amerikai külügyminiszter Petro Porosenkóval folytatott tárgyalásait követően „rámutatott az ukrajnai reformokhoz nyújtott washingtoni politikai, gazdasági és pénzügyi támogatás, valamint a két ország közötti együttműködés fontosságára”. Kerry elismerte, hogy az Egyesült Államok kész fegyvert szállítani Ukrajnának. Mint mondta, az Egyesült Államok azt várja Oroszországtól, hogy vonja ki csapatait Kelet-Ukrajnából, és engedjen szabadon minden foglyot. Porosenko szerint a remélt amerikai segítség „az ukrán csapatok új szintre emelését jelenti, ami új szinten képes védeni a biztonságot”. Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője ugyanakkor késő este közölte: eddig nem született döntés az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállításokról.
Az amerikai diplomácia vezetője nem titkoltan Angela Merkel és Francois Hollande tegnap esti látogatását akarta „helyére tenni”. A német kancellár és a francia elnök csütörtök délelőtt jelentették be, hogy együtt Kijevbe, majd onnan Moszkvába utaznak. Hírügynökségi információk szerint a villámlátogatás célja, hogy béketervet terjesszenek az ukrán elnök elé.
„Oroszország biztonságát fenyegetik az Ukrajnának esetleg szállítandó halált okozó amerikai fegyverek” - figyelmeztetett az orosz külügyi szóvivő. Alekszandr Lukasevics azt mondta, az Egyesült Államok az a „szándéka”, hogy közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül az emberi élet kioltására alkalmas korszerű fegyvereket adjon át Kijevnek. A szóvivő arra is felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne adjon át Ukrajnának Afganisztánból kivont fegyvereket és haditechnikát. Moszkva a közös lengyel-litván-ukrán békefenntartó dandár felállítása miatt is aggódik - közölte Lukasevics.
A litván nemzetvédelmi miniszter eközben Brüsszelben bejelentette, országa átadott Ukrajnának olyan feleslegessé vált fegyvereket, amelyeket Kijev kért, a szóban forgó fegyverek konkrét típusára azonban nem tért ki. Juozas Olekas elmondta, Litvánia humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának és gyógykezelésre fogadott sebesült ukrán katonákat.
Nagyszabású hadgyakorlatba kezdtek szerdán az orosz hadászati rakétaerők. Az akció keretében a Topol, Topol-M (NATO kódrendszerben SS–25 és SS–27), valamint Jarsz típusú (RS–27) hadászati rakétakomplexumok önjáró kilövőegységei a szokásos néhány napostól eltérően négyhetes harci őrjáratot teljesítenek Oroszország hat régiójában.
Az ukrán jegybank bejelentette, hogy kiürült devizatartaléka miatt nem segíti tovább a hrivnya árfolyamát, a valuta csaknem 50 százalékot esett. Az ukrán jegybank egyúttal - a valuta keresletének élénkítése reményében - megemelte az alapkamatot, azonban a tőzsdepiac elégtelennek ítélte meg a kompenzációt. Bejelentették továbbá azt is, hogy a jegybank mától 14 százalékról 19,5 százalékra emeli az alapkamatot. Ukrajna devizatartaléka 7,5 milliárd dollár, ami csupán ötheti import fedezésére elegendő.
