A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy kilencmilliárd eurót, vagyis több mint 2800 milliárd forintot biztosított nemzetközi tartalékából az elszámoláshoz és a forintosításhoz. Ugyanakkor a befektetők által elvárt szintek felett marad a nemzetközi tartalékok állománya.
Az MNB devizaeladási programjának a kiterjesztésére azért van szükség, hogy a bankok az adósokkal való elszámolás után forintra válthassák az összes maradék lakossági devizahitelt. A program kiterjesztése során a jegybank alapelvként rögzítette, hogy az MNB-tartalék megfelelése folyamatosan biztosítva legyen. Ennek köszönhetően is a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők által elvárt szintek felett marad a nemzetközi tartalékok állománya.
Ismert, február 1-jétől hatályos a devizahitelek forintosítása, az átváltási árfolyamot a jogszabály a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97 forinton, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. Szintén tegnap lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény, amely szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket. Az érintett adósok négy feltétellel kérhetnek felmentést a forintosítás alól. Így tehetnek például azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, illetve akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Emellett azoknak sem kell forintosítaniuk hitelüket, akiknek rendszeres jövedelmük van a hitellel megegyező devizában, vagy akik a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató alapján jogosultak adott devizaalapú kölcsönt felvenni.
Az úgynevezett fair bankokról szóló törvényt szintén tavaly fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást és a módosításra vonatkozó rendelkezéseket, a Kúria jogegységi döntésének megfelelően.
Elindult a rossz bank
Megkezdte tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel alapított eszközkezelője, vagyis az úgynevezett rossz bank. A problémás eszközök átvételére kialakított Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. vezére, Kandrács Csaba beszélt erről az MTI-nek adott interjúban. Kifejtette: jelenleg a cég szervezetének felállítása folyik, szakmai egyeztetések zajlanak, ahol azokat az elveket és módszertanokat határozzuk meg, amelyek alapján az év második felétől az eszközkezelő átveszi a rossz ingatlanhiteleket a bankoktól.
