Teljes mértékben visszanyeri eredeti formáját a városligeti Közlekedési Múzeum, mert elbontják az 1985-ben elkészült, barna homlokzatú bővítményt – tudta meg lapunk Baán Lászlótól, a Liget Budapest miniszteri biztosától. Bár az idén áprilisban bezár a múzeum, vizsgálják a lehetőséget, hogy az ország egyik leglátogatottabb gyűjteményének egy része valahol megtekinthető legyen a 2018-as újranyitásig. A modern muzeológiai és látogatói igények kiszolgálására alkalmas intézmény helyreállításának végleges terveire közbeszerzést írnak majd ki az idén.
Egykori metszet az épületről. Külseje az eredeti tervek szerint újul meg, a belseje pedig korszerűvé válik 2018-ra (Forrás: Wikipédia)
A legkisebb részletekre, így a saroktornyokra, díszítőelemekre is kiterjed a városligeti Közlekedési Múzeum hamarosan kezdődő rekonstrukciója, nem csak a kupoláját kapja vissza – mondta lapunknak a parkba tervezett új múzeumok építését és a zöldterület, valamint a meglévő intézmények megújítását is célzó Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, Baán László. Mint arról már többször hírt adtunk, a beruházás részeként tervezik ezen intézmény helyreállítását is, most döntés született erről, a múzeum ezért idén áprilisban bezár.
Baán Lászlót megkérdeztük arról is, hogy mi lesz az 1985-ben elkészült, kissé esetlen, sötétbarna homlokzatú bővítménnyel. Tájékoztatása szerint mivel a rekonstrukció az eredeti tervek alapján az eredeti állapot helyreállítását célozza, ezt természetesen elbontják. Helyette a föld alatt három-négyezer négyzetméternyi, részben galériázott területet építenek. Ezzel 2018-ra 21. századi színvonalú, látogatóbarát, korszerű múzeumtechnológiával felszerelt intézmény jön létre – tette hozzá. Tájékoztatása szerint az előzetes építészeti programtervet a Városliget Zrt. szakemberei, valamint a Szakra Stúdió és Szabó Zoltán vezető tervező állította össze az intézmény igényeinek figyelembe vételével. A részletes tervezésre és a kivitelezésre a Városliget Zrt. az idén ír majd ki közbeszerzési eljárást.
Mivel eredetileg ideiglenesnek épült, az épület alapozása a hírek szerint gyenge, ám Baán László elmondta, hogy a megújítás teljes körű lesz, így természetesen megerősítik.
Megkérdeztük, hogy a legalább hároméves zárva tartás alatt a gyűjtemény és a lebontandó Petőfi Csarnokban látható repüléstörténeti kiállítás megtekinthető lesz-e valahol. Hiszen ez az ország egyik leglátogatottabb intézménye, évente százötvenezren keresik fel. A miniszteri biztos elárulta, hogy a projektiroda és az intézmény közösen megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a raktárba kerülő tárgyak egy részét valahol kiállíthassák. A teljes rekonstrukció és bővítés tervezett költsége egyébként mintegy hétmilliárd forint, Baán László közlése szerint ez a szükséges ütemezés szerint rendelkezésre áll majd.
A neoreneszánsz elemekkel eklektikus stílusban épült, pályaudvarszerű építmény az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításra készült el Közlekedésügyi Csarnokként, majd 1899-ben nyitotta meg kapuit a kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként. Kupolája hatvanhét méter magasra nyúlt, a díszes üvegeket Róth Miksa készítette, ám két 1944-es bombatámadásban súlyosan megsérült, a háború után eleinte a teljes lebontását tervezték, de végül szerényebb formájában meghagyták. Így látható most is, 1966-ra az eredetihez képest erősen megcsonkított állapotban készült el a helyreállítás.
Az eredeti épület tervezője Pfaff Ferenc volt, akinek a MÁV építészeként nevéhez köthető például a miskolci Gömöri pályaudvar tervezése és a Tiszai pályaudvar átépítése, a pécsi, szegedi nagyállomás, de Fiume, Kolozsvár és Zágráb főpályaudvarait is ő alkotta meg, illetve nem mellékesen a Városligetben még szintén álló Olof Palme Házat, a régi Műcsarnokot.
