Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országházban tartott kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, a kabinet elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját. Az új eljárásjogi kódex koncepciója támaszkodik a hagyomány ma is használható elemeire, ugyanakkor a modernitás követelményeinek is meg kíván felelni.
A kormány szerdai ülésén egyhangúlag támogatott koncepció egyik legfontosabb alapelve a perhatékonyság, ezt szolgálja például az osztott perszerkezet, mely áll egy perelőkészítő szakaszból és az érdemi tárgyalásból. „Ezen belül nagy jelentősége lesz a per előkészítő szakaszának, ahol a bíró tisztázza és rögzíti, mi is a felek álláspontja, illetve milyen bizonyítékokat kívánnak felhasználni a perben, ezen pedig az eljárás későbbi szakaszában már csak kivételesen lehet változtatni, hogy ezzel is gátolják a rosszhiszemű, perelhúzó magatartást - fejtette ki Trócsányi László. Némileg más szabályok vonatkoznak majd a helyi bíróságokon és törvényszékeken folyó polgári perekre. „A helyi bíróságokon a szóbeliség dominál majd, a nagyobb súlyú, bonyolultabb ügyeket tárgyaló törvényszékeken ugyanakkor az írásbeliség kap nagyobb hangsúlyt és kötelező lesz az ügyvédi képviselet a minél professzionálisabb pervitel érdekben, ami gyorsítja az eljárásokat” - magyarázta a miniszter. Az új koncepcióban fontos szerepet kapott még a perkoncentráció, a felek eljárástámogatási kötelezettsége és a bíróság közrehatási kötelezettsége.
A Kúria előtt folyó rendkívüli perorvoslatok kapcsán Trócsányi László kiemelte, a felülvizsgálati eljárásba egy olyan szűrőrendszer lesz beépítve, melynek segítségével a legfelsőbb bírói fórum gondoskodhat arról, hogy csak a valóban érdemes jogviták kerüljenek ilyen szintre.
Az új polgári perrendtartás koncepciójának elemeit ismertetve a miniszter beszélt a kollektív igényérvényesítés, csoportos perindítás megújuló szabályairól, amelyek megoldást kínálnak például olyan helyzetekre, ahol sok hasonló jellegű, egyéni, kisebb összegű követelés külön-külön peresítése az ügyfelek és a bíróságok számára is aránytalan nehézségeket okoz. Az úgynevezett csoportperek új szabályainak kialakításakor a devizahiteles ügyek tapasztalataira is figyelemmel lesznek. A tárcavezető hozzátette, újdonság lesz az is, hogy a közigazgatási perek eljárásjoga, amely eddig a polgári perrendtartás egyik önálló fejezetét alkotta, önálló törvénybe kerül majd, és a távlati tervek szerint létrejön az önálló közigazgatási felsőbíróság.
Idén várhatóan megalkotják a polgári eljárásjogi kódex szabályait, 2016 első felében folyhat a társadalmi vita, az Országgyűlés elé 2016 második felében kerülhet a törvényjavaslat, amelyről a tervek szerint 2017-ben szavazhatnak. Két magyar polgári perrendtartás született az elmúlt évszázadban, az 1911-es, illetve a legutóbbi, ma is hatályos, több mint százszor módosított 1952. évi 3. törvénnyel elfogadott szocialista polgári eljárásjogi kódex.
