Élhet a vétójogával hazánk abban az esetben, ha Magyarország számára előnytelenül alakulnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások.
Kifogással élhet Magyarország az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséggel szemben, ha az sérti az országunk érdekeit – jelentette ki Mikola István külügyi államtitkár a Hír Tv-ben. Hangsúlyozta: nemcsak hazánk, akármelyik EU-tagállam megakadályozhatja a szabad kereskedelmi megállapodást, tehát a vámok eltörlését, ha sérülnek az érdekei. Hazánk akkor él vétójogával, ha például génmódosított termékeket exportálhat Európába az Egyesült Államok.
Korábban a Magyar Hírlapot európai uniós néppárti források arról tájékoztatták, hogy Magyarországnak is származnak előnyei a kereskedelmi partnerségből. A tárgyalások kezdeti szakaszban vannak, a folyamat hosszú, de több tagország készíttetett már hatástanulmányokat. Becslések szerint az uniós GDP-t évente több mint 0,2 százalékkal bővítené a megállapodás, az Egyesült Államokba irányuló áru és szolgáltatások exportja akár 28 százalékkal is nőhet. Hazánk is profitálna az uniós bővülésből, elsősorban élelmiszer-ipari terméket exportálhatnánk a tengerentúlra. De látni kell, hogy a 2013-ban kezdődött tárgyalások döcögősen, nagyrészt titokban zajlanak. Cecilia Malmström, az EU külkereskedelmi biztosa utalt arra, hogy az Európai Bizottság hajlandó nyilvánosságra hozni az EP-képviselők számára a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokat. Fontos , hogy az amerikai élelmiszerexport károkat okozhat Európa mezőgazdaságának. Környezetvédő és civilszervezetek attól tartanak, nem lesz garancia arra, hogy az Egyesült Államokban engedélyezett hormon- és génkezelt élelmiszerek ne jussanak el Európába. A tárgyalások várhatóan februárban folytatódnak.
Korábban a Magyar Hírlapot európai uniós néppárti források arról tájékoztatták, hogy Magyarországnak is származnak előnyei a kereskedelmi partnerségből. A tárgyalások kezdeti szakaszban vannak, a folyamat hosszú, de több tagország készíttetett már hatástanulmányokat. Becslések szerint az uniós GDP-t évente több mint 0,2 százalékkal bővítené a megállapodás, az Egyesült Államokba irányuló áru és szolgáltatások exportja akár 28 százalékkal is nőhet. Hazánk is profitálna az uniós bővülésből, elsősorban élelmiszer-ipari terméket exportálhatnánk a tengerentúlra. De látni kell, hogy a 2013-ban kezdődött tárgyalások döcögősen, nagyrészt titokban zajlanak. Cecilia Malmström, az EU külkereskedelmi biztosa utalt arra, hogy az Európai Bizottság hajlandó nyilvánosságra hozni az EP-képviselők számára a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokat. Fontos , hogy az amerikai élelmiszerexport károkat okozhat Európa mezőgazdaságának. Környezetvédő és civilszervezetek attól tartanak, nem lesz garancia arra, hogy az Egyesült Államokban engedélyezett hormon- és génkezelt élelmiszerek ne jussanak el Európába. A tárgyalások várhatóan februárban folytatódnak.
