Lényeges változások történtek 2014-ben a magyar mezőgazdaságban, a legfontosabb, hogy májustól életbe lépett az új földtörvény, az állami földprogram során pedig átalakultak a birtokviszonyok, s mind nagyobb területet vonhattak művelés alá a kis- és családi gazdaságok. A termés is kimagasló volt, emellett nőtt az állatállomány is.
A fiatal gazdák támogatása új szintre emelkedett: az állami földbérlésnél előnyt élvez a negyvenévesnél nem idősebb korosztály (Fotó: Hegedüs Róbert)
A 2010-es kormányváltás egyik nagy eredménye, hogy 2014. május elsején hatályba lépett Európa egyik legszigorúbb földtörvénye. A szabályozás maximalizálja a megvásárolható, bérelhető termőföld méretét, emellett arról is rendelkezik, hogy ki az, aki földművesként tevékenykedhet. A kormány célja egyértelműen a kisbirtokok megerősítése, a családi gazdálkodók és a kisvállalkozások jobb helyzetbe hozása. A törvény kisebb-nagyobb ellenszélben, apróbb nehézségekkel, de lényegében fennakadások nélkül lépett érvénybe. A földbizottságok, amelyeknek célja, hogy a földadásvételi, haszonbérleti eljárásokat figyeljék, segítsék, nem alakultak meg, azonban a helyettük eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megfelelően biztosítja az eljárások szabályos lefolytatását.
A földtörvényhez és a kormány agrárpolitikájához szorosan kapcsolódik a Földet a gazdáknak program. Ennek célja, hogy az állami földterületeket pályázati úton újraossza a Földművelésügyi Minisztérium. Az állami terület az összes magyar földterület négy százaléka. Ennek a kedvezményes bérleti jogára pályázhattak a gazdálkodók, átlagosan 32 hektáros birtokméretben. Az új törvénynek és az állami földpályázatoknak köszönhetően célt értek a tervek: e területek nyolcvan százaléka már családi gazdaságok számára biztosít megélhetést. A program várhatóan jövőre is folytatódik.
A földtörvény bevezetését nem nézték jó szemmel az osztrákok, mivel állampolgáraik így elveszítették a leginkább a nyugati határ mentén sok esetben zsebszerződésekkel, jogtalanul megszerzett földjeiket. Ausztria mezőgazdasági minisztere ezért az Európai Bizottsághoz fordult, amelynek hatására Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert szerintük hosszabb időt kellett volna hagyni az osztrák gazdáknak a magyar földterületek elhagyására. Az osztrák földtörvény értelmében az Ausztriában található területeket is csak helyben lakó gazdák művelhetik.
A földpolitika átalakítása során sikerült az úgynevezett zsebszerződéseket is felszámolnia a tárcának. Ezeknek a megállapodásoknak az volt a céljuk, hogy a haszonélvezeti jog kijátszásával szerezzen tulajdonjogot a bérlő. A földtörvény értelmében a föld tulajdonának megszerzése csak a helyi kamarai megbízottak és a szakhatóságok ellenőrzése mellett lehetséges, emellett haszonélvezetet biztosító szerződést már csak kizárólag közeli hozzátartozóval lehet kikötni. A bérleti szerződések formanyomtatványai is szigorúbbak lettek, több biztonsági elemet tartalmaznak. A tárca is sokat tett a zsebszerződések felszámolásáért, mivel sok helyen elővásárlási jogával élve szerezte meg ezeket a földeket.
A fiatal gazdák támogatása is új szintre emelkedett: az állami földbérléseknél ugyanis előnyt élveztek a negyven évnél fiatalabbak. Jövőre még nagyobb prioritást élvezhetnek a fiatalok, mivel a támogatási rendszer átalakulásával párhuzamosan mind az Európai Unió, mind hazánk külön támogatásokat, előnyöket biztosít számukra.
Természetesen a nagybirtokrendszert és az oligarchákat előnyben részesítő ellenzék sem hagyta szó nélkül a változásokat. Az MSZP szerint a kormány a hozzá közel állóknak adta az állami földeket, emellett aggódnak a nemzeti parkokért. Az LMP a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ – amely kis területen folytatott biotermesztést, azonban az állami földpályázaton nem nyert – megszűnése miatt szervezett több megmozdulást.
A Jobbik viszont továbbra is azon az állásponton van, hogy nem védi meg kellően földjeinket a külföldiektől az új szabályozás.
Megkezdődött az áfacsökkentés
Az élő sertés és hasított fél sertés után már csak ötszázalékos általános forgalmi adót kellett megfizetni 2014-ben. A mérséklés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket: emelkedett a sertésállomány, fehéredett a gazdaság, kevesebb volt az áfacsalás a szektorban, emellett az import is visszaszorult. Az adómérséklés jövőre további állati termékeket érint, azonban átfogó élelmiszeráfa-mérséklés egyelőre nem várható 2015-ben.
