Vizsgálatot kezdeményezett Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási és munkaügyi perekben, a jogi képviselettel és a pernyertességgel kapcsolatban – közölte az OBH.
Az indoklás szerint az új Polgári Perrendtartás kodifikációjával kapcsolatos munkálatok során felmerült az a prekoncepció, miszerint az említett ügyszakokban nem jellemző a jogi képviselet, továbbá, hogy a közigazgatási perekben jellemzően a közigazgatási szerv, a munkaügyi perekben pedig jellemzően a munkavállaló nyer. Az OBH elnöke szerint, mivel a felvetések alapjaiban érintik a bíróságok integritását, nem lehetett mellőzni a gyakorlat tüzetesebb átvizsgálását.
Az eredmények alapján azonban az előfeltevések döntő többsége nem igazolódott be. A befejezett közigazgatási perekben a közigazgatási szervek 65 százalékban vannak jelen jogi képviselőkkel, míg az ügyfelek 73 százalékban. A munkaügyi perekben a munkáltatók 89 százaléka alkalmaz jogi képviselőt, míg a munkavállalók 63 százaléka veszi igénybe a segítséget. A pernyertességet illetően az elsőfokú munkaügyi ítéletekben a bíróságok 45 százalékban hoznak elmarasztaló ítéletet, míg 55 százalékban elutasítják a keresetet. A másodfok esetében 34 százalék a marasztaló ítélet, míg 66 százalék a részben vagy egészben elutasított kereset.
A közigazgatási perekben a jelek szerint azonban beigazolódott a prekoncepció: az érintett határozatokat támadó keresetek harminc százalékának ad helyt a bíróság, míg 67 százalékát elutasítja.
Az eredmények alapján azonban az előfeltevések döntő többsége nem igazolódott be. A befejezett közigazgatási perekben a közigazgatási szervek 65 százalékban vannak jelen jogi képviselőkkel, míg az ügyfelek 73 százalékban. A munkaügyi perekben a munkáltatók 89 százaléka alkalmaz jogi képviselőt, míg a munkavállalók 63 százaléka veszi igénybe a segítséget. A pernyertességet illetően az elsőfokú munkaügyi ítéletekben a bíróságok 45 százalékban hoznak elmarasztaló ítéletet, míg 55 százalékban elutasítják a keresetet. A másodfok esetében 34 százalék a marasztaló ítélet, míg 66 százalék a részben vagy egészben elutasított kereset.
A közigazgatási perekben a jelek szerint azonban beigazolódott a prekoncepció: az érintett határozatokat támadó keresetek harminc százalékának ad helyt a bíróság, míg 67 százalékát elutasítja.
