Miközben a bankoknak hazánkban egy ideig „nagyon jól ment”, jelenleg veszteséget termelnek a hitelintézetek. A pénzintézetek azonban alig folyósítanak kölcsönöket. Ha a szektor felébred a mostani állapotából, helyreállhat a rend – állapították meg szakértők az új pénzügyi almanach megjelenése alkalmából rendezett fórumon.
A magyar bankrendszer tetszhalott állapotban van, vagyis „élő halott”, azonban van kiút: ha a bankok átalakulása piaci eszközökkel megy végbe, akkor fel lehet ébreszteni a pénzügyi szektort – így fogalmazott Felcsuti Péter, a bankszövetség volt elnöke a 2014–2015-ös pénzügyi almanach megjelenése alkalmából rendezett tegnapi konferencián. Szerinte hazánkban a többi régiós országgal ellentétben csökkent az elmúlt években a kihelyezett kölcsönök állománya, s ha ismét beindul a hitelezés, akkor helyreállhat a rend. „A jelen körülmények között a tulajdoni viszonyok átalakításában és a jegybanki intézkedések hátterében is vannak ésszerű megfontolások, azonban a magyar tulajdon növelése kockázatokat is hordoz magában – gondoljunk csak a Széchenyi Bank csődjére” – mondta a bankszövetség volt vezetője.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár kiemelte, hogy a bankoknak Kelet-Közép-Euróbában, így hazánkban is egy ideig „nagyon jól ment”: tőkére vetítve húszszázalékos nyereséget tudtak termelni. Nyugat-európai országokban ez a profitráta legfeljebb nyolc-tíz százalékos. A volt jegybankelnök szerint jelenleg veszteséget termelnek a hitelintézetek, anyagi helyzetük konszolidálása még néhány évig eltarthat. Az ország méretéhez, gazdasági teljesítményéhez képest a hazai bankrendszer pont akkora, amekkorának lennie kell – mondta Bod Péter Ákos. A pénzügyi almanach több mint ötszáz oldalon mutatja be a magyarországi gazdasági-pénzügyi folyamatok alakulását. Az összeállítás tartalmazza a hazai pénzügyi intézményeket, szerveket, felsorolja azok vezetőit, de helyet kaptak a szakkönyvben neves közgazdászok – Varga Mihály, Kovács Árpád, Palócz Éva, Borbély László András, Mellár Tamás – tanulmányai is. Továbbá bemutatták a hazai pénzügyi-gazdasági médiát is.
Eltörölnék az országvédelmi alapot
A Költségvetési Tanács megadja az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához, egyúttal az országvédelmi alap törlését javasolja. A tanács célszerűbbnek tartaná az alap harmincmilliárd forintos előirányzatát beépíteni a rendkívüli kormányzati intézkedésekbe, azzal a kikötéssel, hogy ezen tartalék-előirányzat meghatározott százaléka nem használható fel.
