Vitába keveredett tegnap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ). Tanulmányt készített ugyanis az ÁSZ a közszféra korrupciós kockázatairól, s a tegnapi tájékoztatóján elhangzott, a NAV eddig egyetlen alkalommal sem válaszolt az ÁSZ-nak a felmérés során feltett kérdéseire.
Az adóhatóság úgy reagált, hogy „a NAV integritás-szakértője elektronikus formában elküldte a válaszokat, amelyek megérkezését az ÁSZ 2014. május 27-én, azaz több mint hat hónapja visszaigazolta”. Az ÁSZ közölte: „A NAV 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban a felkérések ellenére egyszer sem töltötte ki az ÁSZ integritásfelmérésének kérdőívét.”
Ezért az ÁSZ az idén, „a 2013. évi zárszámadás ellenőrzése során az ellenőrzési program részeként kötelezte a NAV-ot az integritásfelmérés kérdéseinek tanúsítvány formájában történő megválaszolására. Ennek a NAV eleget tett, majd két héttel később a 2014. évi integritásfelmérés kérdőívét megválaszolta”.
Az ÁSZ tegnap ismertette a 2014. évi integritás felmérésének megállapításait. Domokos László, a számvevőszék elnöke közölte, legfőbb feladatának az ÁSZ a közpénzek megvédését tekinti, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség, az integritás erősítését. A korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módja a védettség kialakítása – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Közölte, a számvevőszék, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Kúria és a legfőbb ügyész közös nyilatkozatot írt alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon - hívta fel a figyelmet Domokos László. Kifejtette, nem a korrupció létezése a kérdés, hanem hogy a szervezetek be tudják-e azonosítani a korrupciós veszélyeztetettséget, és rendelkeznek-e olyan védelmi rendszerrel, amely ellenállóvá teszi mind a szervezetet, mind az egyént. Az integritásfelmérés részleteiről elmondta, az idén a kérdőívet kitöltők száma meghaladta az 1580-at, ami 45 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedésben része volt annak a kormányrendeletnek, amely azóta életbe lépett. A korrupciós kockázatok kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett.
Pulay Gyula felügyeleti vezető kiemelte, hogy az említett kormányrendelet rövid idő alatt jelentős előrelépést eredményezett annak ellenére, hogy az uniós támogatások felhasználása, a közbeszerzések számának megugrása növelte a korrupciós veszélyeztetettséget.
