Meghozták a hivatalos döntést a NATO tagállamai és a küldetésben résztvevő további 14 ország, így 2015. január 1-jén elindulhat az "Eltökélt Támogatás" kódnevű nemzetközi misszió Afganisztánban - jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden. Átmeneti gyorsreagálású kontingenst hoz létre a NATO a Spearhead Force névre keresztelt, akár két napon belül bármelyik tagállamban bevethető, úgynevezett nagyon magas készültségi szintű közös harci egység felállásáig.
A jelenlegi nemzetközi művelet, az ISAF mandátuma az év végén lejár.
Stoltenberg nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az új misszió immár nem teljesít harci feladatokat. A 12 ezer fősre tervezett nemzetközi kontingens tanácsadással, képzéssel, támogatással segíti majd az afgán fegyveres erőket.
A norvég főtitkár megjegyezte, hogy Afganisztán immár nem a nemzetközi terroristák búvóhelye, 350 ezer katona és rendőr szolgálja a biztonságot, ám a reformokat folytatni kell.
"Az afgán népnek most esélye van egy jobb jövőre, amiről saját maguk dönthetnek" - hangoztatta Jens Stoltenberg, aki emlékeztetett, hogy a misszió csak egy része a Kabulnak nyújtott támogatásnak, a szövetség az afgán védelmi erő finanszírozásából is részt vállal.
Új szakaszba lép a partnerség
A sajtótájékoztatón Asraf Gáni afgán elnök mérföldkőnek nevezte a döntést, amellyel új szakaszba lép országa és a NATO partnersége.
Az afgán államfő egyúttal megragadta az alkalmat, hogy tisztelegjen azok előtt, akik áldozatot hoztak Afganisztánért és Afganisztánban, akik megsebesültek, életüket vesztették vagy veteránként hordozzák magukkal a nyomot, amelyet Afganisztán hagyott bennük.
A mi békénk és biztonságunk a globális békét és biztonságot is szolgálja - hangsúlyozta Gáni.
Az afgán elnök kijelentette, hogy a kabuli nemzeti egységkormány elkötelezett a reformok mellett, és elszánt, hogy tartani tudja az elmúlt két hónap intézkedéseinek tempóját.
"Nem akarunk terhet jelenteni a nemzetközi közösségnek. Mi, afgán vezetők vagyunk felelősek a sorsunkért" - fogalmazott az államfő, aki azt is közölte: országa nem akar helyettesítő háborúk és képzeletbeli eszmék összecsapásának helyszíne lenni. "Nem akarom gyermekek megnyomorított holttestét tartani a karjaimban. Nem akarok részvétnyilvánító telefonhívásokat bonyolítani gyászoló családokkal" - magyarázta Asraf Gáni.
Átmeneti gyorsreagálású erőt hoz létre a NATO
Az ideiglenes egység főleg német, holland és norvég erőkből áll majd, amit a főtitkár a szövetségen belüli szolidaritás jeleként értékelt. A főtitkár kijelentette: a NATO időben és maradéktalanul megvalósítja a walesi csúcstalálkozón elfogadott úgynevezett készenléti akciótervet, s ennek konkrét elemeiként fokozza csapatai készültségét és fenntartja állandó jelenlétét a szövetség keleti országaiban. Stoltenberg említést tett arról is, hogy a Spearhead Force összetételéről és felépítéséről februárban döntenek majd a tagállamok védelmi miniszterei.
A norvég politikus emlékeztetett, hogy Kelet felől a nemzetközi jogot megsértő Oroszország, déli irányból pedig a szélsőségesek jelentette, mind közelebb lopakodó instabilitás jelent kihívást a szövetség számára.
"A NATO-nak képesnek kell lennie, hogy bármilyen fenyegetésre válaszoljon, bárhonnan érkezzen is" - jelentette ki a főtitkár.
A külügyminiszterek kedden arról is egyeztettek, hogyan támogassák a szövetséggel partnerséget kötött országokat, Grúziát, Moldovát és Jordániát - mondta el a NATO-főtitkár, aki ezt követően kifejtette: Grúziában telepített NATO-kiképzők részvételével kiképző központ nyílik, Jordániában pedig a határ őrizetét segíti a szövetség.
"Megvédjük szövetségeseinket, és támogatjuk partnereinket"
- hangoztatta Jens Stoltenberg. Újságírói kérdésre a politikus világossá tette, hogy a NATO jelentette elrettentés hatékony, a szövetség minden tagját meg tudja védeni, ám azokra az országokra, amelyek nem tagjai a szövetségnek, nem vonatkozik a washingtoni szerződés ötödik cikke által garantált kölcsönös védelem.
Jens Stoltenberg kitért arra is, hogy nem a NATO, hanem Oroszország nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, sérti meg más országok határait és szuverenitását. Stoltenberg úgy vélte: ezzel Oroszország aláássa azt a szabályrendszert, amely az elmúlt évtizedekben szavatolta Európa békéjét és biztonságát. Közölte ugyanakkor, hogy a NATO nem óhajt konfliktust, új hidegháborút Oroszországgal, a gyakorlati együttműködést felfüggesztette ugyan Moszkvával, de a politikai párbeszéd csatornáit nyitva tartja, együttműködésre, konstruktív viszonyra törekszik Moszkvával.
Kerry: Jó úton halad a NATO
Ukrajnával összefüggésben az amerikai diplomácia vezetője úgy vélte, az ország figyelemreméltó évet tud maga mögött, és a továbbiakban is számíthat a szövetségesek támogatására. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Oroszország nem teljesítette ígéreteit. Újságírói kérdésre kifejtette, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség tett jóhiszemű erőfeszítéseket a párbeszéd fenntartására Moszkvával, de Oroszország pár napon belül megszegte a Genfben kötött megállapodást, és a minszki jegyzőkönyvet sem hajtotta végre.
"Teljes mértékben és kategorikusan elutasítok minden olyan elhamarkodott megállapítást, amely szerint a szankciós politika kudarcot vallott" - jelentette ki az amerikai külügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogy miután Oroszország viselkedését a szankcióknak sem sikerült megváltoztatniuk, és ezért nem gondolja-e, hogy csődöt mondott ez a politika, Kerry határozott nemmel válaszolt, mondván: a szankciók működéséhez időre van szükség, így volt ez a dél-afrikai apartheid-rendszer és Irán esetében is.
Hatásosak a szankciók
John Kerry felidézte, hogy Oroszország hivatalosan is bejelentette, hogy jövőre a gazdaság zsugorodására számít, a rubel történelmi mélypontra zuhant, vagyis a gazdaságban igenis éreztetik hatásukat a büntetőintézkedések.
Kerry ugyanakkor világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem tartja kívánatosnak a jelenlegi helyzetet, de a katonai beavatkozáson kívül nincs más eszköz egy ország nemzetközi jogsértéseinek megállítására, mint a szankciók.
"Senki sem nézheti tétlenül, ahogy egy nagy és erőszakos ország megsérti egy másik ország területi szuverenitását" - szögezte le az amerikai politikus, közölve azt is: nem született döntés arról, hogy az Egyesült Államok fegyvereket szállítson Ukrajnának.
Elindul az "Eltökélt Támogatás" misszió Afganisztánban
A külügyminiszter Afganisztánra is kitért, figyelemreméltónak nevezve a mostani pillanatot, amelyben a NATO-tagállamok külügyminiszterei hivatalos döntést hoztak arról, hogy jövő év elején elindul az új, tanácsadó, képző, támogató "Eltökélt Támogatás" kódnévre keresztelt misszió Afganisztánban.
John Kerry méltatta, hogy Asraf Gáni elnök és Abdulla Abdulla kormányfő az ország érdekeit a saját személyes ambíciói elé tudta helyezni, s meg tudtak állapodni az egységkormányról. Kerry emlékeztetett: ez volt az első békés kormányváltás Afganisztán történetében.
"Ez nem kis teljesítmény, ahogy nem kis teljesítmény a nemzeti egységkormány felállítása sem" - fogalmazott az amerikai külügyminiszter, aki szerint ugyanakkor a tálibok megújult támadásai azt bizonyítják, hogy Afganisztánnak továbbra is szüksége van a szövetségesek támogatására.
Forrás: MTI
