A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztárakat - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitó keddi expozéjában, a parlamentben.
Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, "a nyugdíjbiztonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak", több pénztárban csak a tagok töredéke fizet rendszeresen tagdíjat. Beavatkozás nélkül ezek a pénztárak idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat - hangsúlyozta.
Az államtitkár szerint a mostani törvénymódosítás alapvető célja a fiktív pénztárak kiszűrése és a tagok rendszeres befizetésre ösztönzése. Ugyanakkor azt is leszögezte: a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat.
Tállai András azt mondta, azon magánnyugdíjpénztárak esetében, ahol a tagság jelentős része huzamosan nem fizet tagdíjat, megkérdőjeleződik a működőképesség fenntarthatóságának szándéka, ezért az új szabályok az ilyen pénztárak kötelező végelszámolással történő megszüntetését írják elő. Ebben az esetben a tagoknak lehetőségük nyílik átlépni más magánnyugdíjpénztárba vagy visszalépni a társadalombiztosítási rendszerbe.
A szabályozás az önkéntes nyugdíjpénztári ágat nem érinti.
Átalakul a szociális ellátások rendszere
A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik a szociális ellátások rendszerének átalakításáról, a kabinet célja ugyanis, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. Az NGM államtitkára az új szisztémát igazságosabbnak, átláthatóbbnak nevezte, amely "elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek", ugyanis az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz.
Az önkormányzati cégek csak a kormány jóváhagyásával adósodhatnak el
Január 1-jétől a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok (néhány kivételtől eltekintve) kizárólag a kabinet hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet - közölte Tállai, aki arról is beszámolt, hogy csak egy későbbi időpontban lép hatályba az egykulcsos társasági adó, amelynek bevezetését január 1-jére tervezték, tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi társaságiadó-szabályok is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak, nem okoz jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek a késedelem.
Megszűnik az engedélyezett létszám fogalma, változik az szja-törvény
A büdzsét megalapozó előterjesztés értelmében megszűnik a költségvetési szerveknél az engedélyezett létszám fogalma.
Változik a személyi jövedelemadóról szóló törvény is, amit az indokol, hogy a devizahitelek forintosításának tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás árfolyamától. Ha így a magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon átváltás esetén, akkor ez az eredményét tekintve egyenértékű a tartozás egy részének elengedésével - magyarázta Tállai, indokoltnak nevezve, hogy megteremtsék a megszűnt kötelezettség adómentességének jogszabályi hátterét.
MSZP: Zsarol a kormány
Az MSZP-s Burány Sándor a magánnyugdíj-pénztárak helyzetét nevezte a legnagyobb horderejű módosításnak. A változtatás szerinte "utolsó zsarolás azok felé, akiknek van még megtakarítása". Kifogásolta, hogy máig nem tudható, mi lett a korábban elvett pénzekkel és az egyéni számlák rendszerét is hiányolta. Burány szerint10-15 év múlva súlyos lyukak lesznek a nyugdíjrendszerben, tisztán járulék-befizetésekből nem lesz folyósítható az emberekhez méltó juttatás.
A szociális támogatások átalakításáról szólva kijelentette: az önkormányzatok a saját bevételeikre hagyatkozva működtethetnek ellátásokat, forrásokat nem kapnak hozzá. Megszűnik a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás, a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, az óvodáztatási támogatást, valamint a beilleszkedést segítő program. Mindezzel szerinte szociális katasztrófahelyzetbe sodorják az országot.
Bírálta az egykulcsos társasági adó bevezetésének elhalasztását, és azt is: számos ponton módosítják a nemrég elfogadott adócsomagot. Megjegyezte azt is, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor még az ideit is módosítják.
KDNP: A cél az újabb adósságok elkerülése
A kereszténydemokrata Hargitai János közölte: a száztíz törvény módosítása alapvetően technikai pontosításokat foglal magába. Szólt az önkormányzatok adósságrendezéséről, kiemelve: a cél az, hogy a helyhatóságok ne keveredjenek újabb adósságokba. Ezt a célt szolgálja az is, hogy cégeik hitelfelvételéhez is kormányzati hozzájárulás kell a jövőben.
Hargitai János fontosnak tartotta, hogy érdemi átalakítások történnek a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, és kijelentette: működésképtelen volt az a rendszer, amit az IMF erőltetett a közép-európai országokra. Se visszamenőlegességről, se lopásról nincs szó - hangsúlyozta.
A szociális támogatási rendszer újragondolásáról szólva közölte: igazságosabbá és átláthatóbbá kívánják tenni azt, célként jelölve meg, hogy ne segélyből,hanem munkából éljenek meg az emberek, ha másként nem, a közfoglalkoztatáson keresztül.
Jobbik: Költségvetési bevételt szolgáló lépés
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: egy-két adózást könnyítő intézkedést tartalmaz ugyan a javaslat, de megint egy salátát kaptak, és így megint nem lehet egyébként pozitív intézkedéseket támogatni. Kaotikus az előterjesztés, átgondolatlan, koncepció nélküli és komoly aknákat rejt - sorolta, hozzátéve: a magánnyugdíj-pénztári vagyon csodafegyverként történő kezelése teljes tévedés.
Érzése szerint a kormányt nem az érintettek hosszú távú nyugdíj- és ellátásbiztonságának szavatolása vezényli, hanem 200 milliárdos "pluszpuffert" szeretne a költségvetéshez hozzácsapni.
Szólt arról is, hogy 112 törvény módosít a csomag, és nagyon súlyos aknának tartotta, hogy a hazai forrásokból finanszírozott költségvetési támogatásokra korlátozásokat kivesznek.
LMP: Kapkodva összetákolt előterjesztés
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kiemelte: a javaslat kapkodva összetákolt előterjesztés, amely követhetetlen módon fogalmazza meg az elképzeléseket, s ha a kormány csak egy kicsit is körülnézne az országban, nem merne ilyen javaslatokat benyújtani.
Szél Bernadett szerint a javaslat az egész 2015-ös költségvetés tartalmát tükrözi és bebetonozza a korábbi évek megszorításait. Kitért arra is, hogy megszűnik az a passzus, miszerint közpénzekből nem lehet olyan egyháznak, civil szervezetnek, egyesületnek támogatást nyújtani, amelyik párttal együttműködési megállapodást köt. Kinek akarnak megint osztogatni? - kérdezte. Az ökopárti képviselő sérelmezte, hogy megszűnnek azok az összeférhetetlenségi szabályok is, amelyek kizárják, hogy kormánytagok, állami vezetők és döntési helyzetben lévők családtagjai állami támogatást kapjanak, azaz lehetővé válik közpénzből egyetlen lépéssel a családi vagyont gyarapítani. Külön felháborítónak és a gyermekszegénységet növelő intézkedésnek nevezte ami az óvodáztatási támogatással történik.
Forrás: MTI
