Több évtized után került meg a 20. század egyik jelentős alkotójának, Berény Róbertnek az egyik fő műve. Az Alvó nő fekete vázával című, eddig elveszettnek hitt festményre Barki Gergely művészettörténész egy filmet nézve talált rá néhány éve. A képet tegnap mutatták be a Virág Judit Galériában, ahol december 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők, majd másnap árverésre bocsátják.
Legutoljára 1928-ban szerepelt kiállításon Berény Róbert egyik fő művének tartott alkotása, az Alvó nő fekete vázával című festmény, amely nagy szerelmét, Breuer Eta gordonkaművészt ábrázolja. A 20. század jelentős alkotójának, a Nyolcak csoport tagjának egyik legerősebb festménye az avantgárd magyarországi időszakának egyik legkiemelkedőbb alkotása. „Kivételesen ritka pillanat, amikor a magyar festészet a nemzetközi kezdeményezésekkel egy időben hoz létre fontos műveket. A húszas években megváltozott minden, az absztrakt, avantgárd után egy nyugodtabb, csendesebb időszak köszöntött Európára” – foglalta össze a korszak jelentőségét Virág Judit galerista. „Ez a festmény tökéletes szintézise annak, ami ekkor zajlott: a francia könnyedség, a német szigorú, szerkezetesebb jelenlét, az orosz és holland avantgárd tompább színvilága. Mindez harmóniává áll össze ezen az enyhe erotikával körüllengett, de távolról sem közönséges festményen” – magyarázta.
A műalkotást felfedező Barki Gergely művészettörténész – aki több, a Nyolcak csoportot és a korszak magyar festészetét bemutató kiállítás társkurátora is volt hazánkban, valamint Bécsben és Párizsban – elmondta: hosszú ideje foglalkozik azokkal a rejtett kincsekkel, amelyekről sok esetben csak karikatúrák, fotók maradtak fenn. „A legnagyobb problémánk az, hogyha teljességében akarunk bemutatni egy korszakot vagy életművet, kiterjedt kutatásra van szükség. Az elmúlt évtizedek ugyanis nem kedveztek annak, hogy egy helyen megmaradjanak az alkotások. A nyugati országokban ez szinte ismeretlen jelenség” – mondta a nehézségekről. Annak érdekében, hogy megtalálhassák az elkallódott festményeket, az Artmagazinnal közösen elindították a Wanted című programot, amelyhez hasonlót később a Kieselbach Galériával is folytattak. A kezdeményezéseknek köszönhetően több festmény megkerült, például a Magyar Nemzeti Galéria Ferenczy Károly-tárlatához kapcsolódóan is. Mint most Barki Gergely hangsúlyozta, a Berény Róbert-kép megtalálása más történet, szerencsés eset, amely azt bizonyítja, hogy a kutatóknak mindig nyitott szemmel kell járniuk. A festményre néhány évvel ezelőtt, karácsonykor bukkant a szakember, amikor a kislányával a Stuart Little kisegér című filmet nézte, a díszletben pedig felfedezte az addig csak kisméretű, fekete-fehér fotóról ismert Alvó nő fekete vázával című alkotást. Hosszas nyomozás után jutott el az egyik kellékeshez az Egyesült Államokba, akinek fogalma sem volt arról, hogy milyen kép van a tulajdonában – egy pasadenai antikváriusnál vásárolta. A kép előkerülése kapcsán albumot jelentetett meg a Virág Judit Galéria, amelyben részletesen olvashatunk a képről, a nők Berényre gyakorolt hatásáról és a Nyolcak festőcsoport alkotójának külföldön szerzett tapasztalatairól. A festmény december 12-ig tekinthető meg a galériában, utána árverésre bocsátják.
A Nyolcaktól a találmányokig
Berény Róbert (1883-1953) Munkácsy- és Kossuth-díjas festő, grafikus, a magyar avantgárd mozgalom kiemelkedő képviselője, a Nyolcak csoport tagja Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos mellett. Később a nagybányaiak voltak rá hatással. Festményei, grafikái, reklám- és plakáttervei mellett könyv- és folyóirat-illusztrátorként is tevékenykedett. Rendszeresen publikált a Nyugat című folyóiratban, emellett zenélt és komponált is. Kutatásokból ismertek még a mozgóképpel kapcsolatos találmányai, kísérletei is, mint a háromdimenziós szemüveg vagy a folytonosan játszó mozigép.
