Át kell alakítani a növekedés szerkezetét

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke: Jó döntés volt a piaci árfolyamon történő forintosítás, enélkül pénzügyi sokk jöhetne

Gazdaság
  • 2014.11.27. - 10:30

Gyakorlatilag nincs eltérés az Európai Bizottság és a kormány között a makrogazdasági pálya tekintetében, a 2015-ös költségvetési javaslatban viszont felbukkannak kockázatos tételek, de ez minden évben így van – mondta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint a hőn áhított négyszázalékos növekedéshez új struktúra is kell. A szakember úgy tartja, helyes döntés volt, hogy a devizahiteleket piaci árfolyamon forintosítják majd.

kovacs-arpad
Kovács Árpád szerint tovább kell csökkenteni a bürokráciát (Fotó: Horváth  Péter Gyula)

- Jövőre nem lesznek választások, költségvetési szempontból „simább és nyugodtabb” lesz a 2015-ös esztendő?

- Gyakorlatilag az idén sem befolyásolták a büdzsét a választások, nem szaladt el a ló. Ha nem lesznek jelentős külpiaci mozgások, akkor nyugodt esztendő várhat ránk. A makrogazdasági pálya lefutásában alig van eltérés a kormány és az Európai Bizottság között, de a piaci szakértők és a nagy nemzetközi szervezetek sem látnak „kivetnivalót”.

– Ugyanakkor elemzők szerint a 2015-ös költségvetési javaslat több tételét a kincstári optimizmus jellemzi. Közgazdászok úgy tartják, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon vannak döcögős, aligha teljesülő előirányzatok.

- Úgyszólván természetes a kincstári optimizmus, hiszen a kincstárban íródott a költségvetési törvényjavaslat! De a tréfát félretéve, döntő részt reálisak a kormány tervei. Például az adóbevételek teljesülése helyett nagyobb gondot jelenthet, ha a külső környezet rosszabbra fordul: a kormány mintha ezen a téren lett volna a kelleténél optimistább.

- Az idén több hónapon át a defláció fenyegette, fenyegeti a gazdaságot, mennyire rizikós faktor ez?

– Ami a háztartásoknak jó, hiszen alacsonyabb az árszínvonal a tavalyinál, az a költségvetésnek elsősorban adóoldalon jelent mínuszokat. Jövőre azonban visszatérhet az infláció, a kormány 1,8 százalékos éves pénzromlással kalkulál, amely kellően moderáltnak tűnik.

- Eközben sok szakértő a reformok teljes hiányát is felrója a kormánynak.

- Kétségtelen, hogy nem lenne rossz csökkenteni az állami kiadásokat meg a bürokráciát. Az pedig túlzás, hogy a költségvetésben ebből semmi nem látszik. Az államreformok megkezdődnek, és számos közintézménynél jelentős átalakulás várható.

- Várjuk a hitelminősítők pozitív lépését, de mikor jön Magyarország feljavítása?

- A hitelminősítők tárgyszerűen döntenek, minden szakmai fórumot – a minisztériumoktól kezdve a jegybankon át egészen a gazdaságkutatókig – megjárva hozzák meg a döntésüket. Helyzetünk jobb, mint korábban volt, hiszen mindhárom nagy hitelminősítőnél stabilak a magyar kilátások. A jövő év elejére tehető, hogy kijöjjünk a befektetésre nem ajánlott kategóriából, amelyet a magyar gazdaság és a költségvetés fundamentumai jelenleg is alátámasztanak.

– Jövőre lezárul a devizahiteles történet. Helyesli a piaci árfolyamon történő átváltást? Milyen lesz a bankrendszerünk jövőre?

– A magánvéleményemet mondom: helyes, hogy piaci árfolyamon történik majd meg a hitelek forintosítása. Ha nem ez történt volna, pénzügyi sokk is jöhetne. Ugyanakkor a bankrendszer és a háztartások a jövő évben megtisztulnak ettől a terméktől, jelentős, érdemi mozgások azonban csak 2016-ban várhatók mindkét, azaz lakossági és hitelintézeti szinten is.

– Erősen függünk az uniós pénzektől. Meddig tarthat ki ez az elképesztő pénzlehívási dinamika?

- A konvergenciaprogram a közeljövőben már mérsékeltebb EU-s pénzlehívással számol, de ennél talán fontosabb, hogy a források hatvan százaléka ténylegesen a gazdasági szereplőkhöz áramoljon. Ugyanis csak ekkor válthatja ki hosszabb távon is a multiplikátor hatást.

- Tavaly és az idén bővült, és jövőre is bővül a gazdaság, mi kell a hőn áhított négyszázalékos GDP-hez?

- Még több befektetés, a reálgazdasági szereplők fejlesztéseinek felturbózása. A potenciális növekedésen az uniós források bevonásával kell javítani, s az új uniós költségvetési ciklus fejlesztéséivel kell megalapozni az évi négyszázalékos növekedést. Eközben tovább kell csökkenteni a bürokráciát, kezelni a területi egyenlőtlenségeket. Vagyis ha a növekedés mögötti struktúrát nem tudjuk megváltoztatni, akkor nincs esélyünk dinamikusabb pályára kerülni.

Reklám