Dübörögnek az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok. Olyannyira, hogy 2013-ban a kivitelünk rekordértékben, több mint harminc százalékkal emelkedett. Exportunk bővülésében leginkább a személygépkocsi- és áramfejlesztőgép-exportunk játszott szerepet. A kétoldalú áruforgalomnak további lendületet adhat az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejövő szabad kereskedelmi megállapodás.
Lehetnek ugyan viták Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai között, de valójában két politikai szövetségesről van szó. Az amerikai cégek és gazdaságszabályozó hatóságok közötti viták és fenntartások ellenére huszonöt év távlatából jól látszik, hogy Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok jó gazdasági partnerei egymásnak. Mindezt a minap mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a General Electric (GE) közös rendezvényén. A kormányfő a Magyar Nemzeti Bank által rendezett közelmúltbeli Lámfalussy-konferencián átfogó európai stratégiát fogalmazott meg, amely véleménye szerint szükséges lenne az Európai Unió versenyképességének fellendítéséhez. Ennek a stratégiának az egyik eleme az Egyesült Államokkal kötendő szabad kereskedelmi megállapodás. A miniszterelnök szerint ha a megállapodás nem jön létre, akkor az unió „aligha tudja fenntartani a világban ma meglévő pozícióit”.
A kimutatások szerint az Egyesült Államok Magyarország legjelentősebb Európán kívüli exportpiaca. A múlt évben a kivitelünk rekordértékben, 34,3 százalékkal nőtt. Exportunk bővülésében leginkább a személygépkocsi- és áramfejlesztőgép-kivitel játszott szerepet. Az államok közül legfőbb exportpiacunk Texas, Kalifornia és Michigan, legfontosabb importforrásunk pedig Texas, Kalifornia és Ohio. Az amerikai cégek a hazai munkaerőpiacon is meghatározók: a múlt évben több mint négyezer munkahely létrehozásáról döntöttek Magyarországon. Ugyanakkor folyamatosan emelkedik azon magyar cégek száma is, amelyek tengerentúli cégalapítást terveznek. A statisztikák szerint a legtöbb az Egyesült Államokban letelepedett magyar cég az informatikai iparágban érdekelt. Legismertebb közülük a prezentációkat forradalmasító, szoftvert előállító Prezi, amelynek termékét több százezer amerikai iskolában fogják használni.
A KSH kimutatása szerint az Európán kívüli kereskedelmi partnerországok rangsorában az Egyesült Államok 2013-ban – külkereskedelmi forgalom alapján – Kína után a második, az exportadatok tekintetében viszont első helyen állt. Az említett kiviteli bővülés azért rekord, mert a tengerentúli piacra irányuló exportunk évente átlagosan tíz százalék körül szokott növekedni.
Jelentősek a gazdasági lehetőségek
Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt a világ bruttó hazai össztermékének (GDP) hatvan százalékát termeli, illetve fogyasztja. Közöttük zajlik a világ árukereskedelmének 33 és a szolgáltatások kereskedelmének 42 százaléka. Az EU–amerikai szabad kereskedelmi övezet ily módon a világ eddigi legnagyobb ilyen területe lenne, a világ-GDP 46 százalékát fedve le. Az Európai Bizottság korábbi becslése szerint a transzatlanti szabad kereskedelem hosszabb távon akár másfélszeresére gyorsíthatná a gazdasági növekedés ütemét mindkét oldalon. A szerződés aláírásáról szóló tárgyalások régóta zajlanak, a fő ütközőpont nem a vámok megszüntetése – ezek három százalék alatt vannak –, hanem a piacra jutás bizonyos feltételei. A nem vámjellegű korlátozások a kétoldalú forgalomnak csak a két százalékát érintik.
