Európai uniós összevetésben jól teljesített Magyarország gazdasága, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Nyugathoz felzárkózni kívánó régióval kell összemérni magunkat – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett konferencián pénteken.
Varga Mihály szerint a gazdaságban is lendület kell, amelyet meg kell őriznünk (Fotó: Horváth Péter Gyula)
A visegrádi országoktól nagyjából 2003 környékén elkezdtünk leszakadni, de az idén már csak Lengyelország és Románia előzött meg bennünket a gazdasági bővülés terén - a következő évek kulcskérdése, hogy ezt a lendületet megőrizze Magyarország, hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ehhez elkerülhetetlen a növekedési struktúra átalakítása.
A módosítandó területek közé sorolta a miniszter az állami bürokrácia hatékonyságának növelését, valamint a hazánkon belüli régiók közti egyenlőtlenségek kiigazítását. Varga Mihály beszélt a nők foglalkoztatásának támogatásáról, valamint a költségvetést nagyon megterhelő demográfiai problémák megoldásáról. A népességcsökkenés annak ellenére következett be, hogy az elmúlt harminc évben hazánkban volt érvényben az egyik legkedvezőbb családipótlék-rendszer. „Abban bízom, hogy végre jó helyre céloz a családtámogatási politikánk” - tette hozzá Varga Mihály.
A foglalkoztatottak száma ugyan jelentősen nőtt az elmúlt időszakban – 3,8 millióról 4,2 millióra -, de itt is szem előtt kell tartani versenytársaink eredményét: a hasonló népességű Csehországban ötmillióan dolgoznak. A miniszter kiemelte azt is, hogy nem ragadhat a közmunkába az a kétszázezer ember, akinek jelenleg ez jelenti a megélhetést, a közmunkaprogram pedig nem válhat segélyjellegűvé.
A válság utáni évek gazdasági fejlődése átlagosan mindössze egyszázalékos volt - árnyalta a képet Bod Péter Ákos professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára a volt pénzügyminiszterek kerekasztal-beszélgetésén. Szerinte a 2000-es évek nagy fellendülésekor tapasztalt belső fogyasztási szintet talán 2016-ban tudjuk elérni. A tervezett „rossz bank”-kal kapcsolatban elmondta, jó ötlet lehet külön kezelni a felgyülemlett hitelállományt, ugyanakkor hiányzik a végrehajtáshoz a megfelelő intézményi háttér.
Nagy szerencsénk volt, hogy a válság kirobbanásakor a hazai bankrendszer többségében külföldi kézben volt, mert így az anyavállalatok állták a terheket - emelte ki Oszkó Péter a bankrendszer tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása kapcsán. Békesi László klasszikus és katasztrofális zsákutcának nevezte a törekvést, mert a hazai bankrendszer problémái nem tulajdonosi, hanem regulációs természetűek.
