A balkanizáció és a modernizáció között választhatnak holnap a román szavazók az államfőválasztás második fordulójában az oda bejutott jelöltek, vagyis Victor Ponta kormányfő és Klaus Johannis nagyszebeni szász polgármester politikai háttere alapján.
Vetélytársak: Klaus Johannis letépett plakátja mellett Victor Ponta hirdeti magát (Fotó: Reuters/Bogdan Cristel)
Meglehetősen komoly dilemma elé állította a romániai magyarságot a romániai államfőválasztás második fordulója, amelyben holnap a jelenlegi, szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta méri össze támogatottságát az erdélyi szász származású nagyszebeni polgármesterrel, a jobboldal jelöltjével, Klaus Johannisszal.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt Johannis támogatására buzdítja híveit, miközben a kormányban az országot Ponta pártjával irányító Romániai Magyar Demokrata Szövetség választói lelkiismeretére bízta a döntést. Ugyanakkor meghatározó erdélyi magyar véleményformálók és értelmiségiek közös közleményben álltak ki a jobboldali jelölt mellett. Mint írták, a romániai államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította az országot. „Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltérő perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán. Az egyik oldalon Victor Ponta, a holnapot felélő jelen képviselője, a zsákmánypolitikát fenntartó fanarióta kormányzás továbbvivője áll. A másik oldalon pedig Klaus Johannis, az erdélyi reménykedés képviselője, azé a reményé, hogy Erdély hatására ez az ország talán még lehet az, ami eddig nem volt: szavatartó, becsületes munkára és a teljesítmény elismerésére épülő, erkölcsös társadalom” – olvasható a felhívásban. A dokumentum azzal folytatódik, lehet annak alapján dönteni, hogy az egyik jelölt, Victor Ponta rég elvesztette szavahihetőségét, a másik pedig, Klaus Johannis erdélyi szász – kisebbségi – mivolta ellenére sem ígért semmit, sőt, nem ért egyet Székelyföld autonómiájával, következésképpen nincs jó választás, nem érdemes szavazni. „Ez a döntés azonban lemondás arról, hogy alakítsunk valamit a sorsunkon, ez a döntés a reményvesztett várakozásé, hogy majd – valamikor – csak előbukkan egy jelölt a román nemzetállam ködéből, aki tétlenségünk dacára megfelel várakozásainknak” – érvelnek Johannis magyar támogatói. Szerintük lehet annak alapján dönteni, hogy a mostani helyzet túlmutat azon, amit Klaus Johannis jelenleg képvisel: azt rajzolja ki, hogy létrejöhet – 1920 óta először – egy olyan összerdélyi szolidaritás, amelyre talán teljesen új politikai épület húzható fel.
A távirati iroda összefoglalója szerint a szász nemzetiségű Johannis éppen másságával igyekszik megnyerni a választók bizalmát, választási szlogenje pedig a – románok közt fogalomszámba menő – német szorgalomra és német minőségre utal. Habitusában is ellentéte a beszédes, minden mikrofonnál ráérősen nyilatkozó Pontának: a nagyszebeni polgármester zavarba ejtően szűkszavú, zárkózott politikus, aki azt hirdette plakátjain, hogy ő a tettek, nem a fecsegés embere, aki nem a korruptokat, hanem a törvénytisztelőket védi.
Országos összesítésben Ponta a voksok negyven, Johannis pedig a szavazatok harminc százalékát kapta az elnökválasztás november 2-i, első fordulójában. Az azóta készült közvélemény-kutatások azt jósolják, hogy a második fordulót Ponta nyeri öt-tíz százalékos előnnyel.
