„Magyarország továbbra is szoros szövetségben fog dolgozni Németországgal” – hangsúlyozta berlini bemutatkozó látogatásán a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter szerint a Déli Áramlat megépítése összeurópai érdek, a gázvezeték a Németország energiabiztonságát szolgáló Északi Áramlat „testvére”. A magyar diplomácia vezetője nyitott minden hazánkkal kapcsolatos konkrét kérdés megvitatására, Budapest demokratikus elkötelezettségének megkérdőjelezése azonban elfogadhatatlan.
A magyar-német gazdasági és politikai kapcsolatok jók, a két ország „együtt halad”, némi „súrlódás” legfeljebb energetikai kérdésekben merül fel – Szijjártó Péter tegnapi berlini tárgyalásai röviden így összegezhetőek. A magyar külgazdasági és külügyminiszter bemutatkozó látogatása előtt idehaza ellenzéki oldalon azt sugallták, hogy „demokráciakérdésben helyre teszik” Budapestet - nos, ez elmaradt. A szociáldemokrata német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier érezhetően inkább csak „kötelező pártfeladatát” teljesítette, amikor megjegyezte: az ukrán válság megmutatta, hogy „a demokratikus alapértékeket és a jogállamiságot tekintve pedig az EU-nak példaképnek kell lennie” ezért „nem fűződhet kétség ahhoz, hogy valamennyi tagország elkötelezett a jogállami alapelvek és a polgári szabadságjogok iránt”. A tárgyalásokon, illetve a közös sajtótájékoztatón nem is merült fel a témakör, korábban a Német Külpolitikai Társaságban kérdésre válaszolva Szijjártó hangsúlyozta: a kormánynak fontos, hogy partnereit első kézből tájékoztassa, így elkerülve „azokat a félreértéseket és percepciókat”, amelyeknek sokszor „nincsen alapjuk, de olyan átütő erővel érkeznek, hogy nehéz megküzdeni velük”. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Budapest „továbbra is készen áll a konzultációra konkrét kérdésekről, de nem fogadja el Magyarország demokratikus elkötelezettségének megkérdőjelezését”.
De vissza a tényleg lényeges kérdésekhez. A két külügyminiszter elismerően szólt a magyar–német gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődéséről. Steinmeier kiemelte, a két ország kapcsolatainak erősségét jelzi az is, hogy Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és a berlini Konzerthaus zeneigazgatója tervezte és vezényelte a berlini fal ledöntésének 25. évfordulóján a Konzerthausban tartott központi állami megemlékezés zenei programját.
„Magyarország továbbra is szoros szövetségben fog dolgozni Németországgal azért, hogy Európa újra erős lehessen” - folytatta Szijjártó Péter. A magyar politikus szerint Magyarország az utóbbi években elért teljesítményével „már nem problémát okoz az Európai Uniónak”, hanem „képes hozzájárulni ahhoz, hogy Európa újra meg tudjon erősödni”. Ebben nagy szerepe volt a német tőkének és vállalatoknak, mivel „nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország sereghajtóból újra az éllovasok közé tartozhasson”. Az energiabiztonsággal kapcsolatban hozzátette, hogy kérte német kollégája megértését Közép-Európa érzékeny helyzete iránt, és támogatást kért ahhoz, hogy megvalósulhasson a térségben az észak–déli irányú földgázszállítási infrastruktúra összekapcsolása.
Arra a kérdésre, hogy tárgyaltak-e a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi bővítés ügyéről, Frank-Walter Steinmeier kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak a földgázvezetékkel kapcsolatban „vannak kérdései a magyar kormányhoz, és ezeket a kérdéseket Magyarországnak meg kell válaszolnia”. Budapest viszont úgy látja, hogy a Déli Áramlat a Németország energiabiztonságát szolgáló Északi Áramlat „testvére”, és nagymértékben javítja Közép-Európa energiabiztonságát. Az útvonalak mellett a forrásokat is diverzifikálni kell, amiben nagy jelentősége van az azeri földgáznak.
Szijjártó Péter a magyar-orosz viszony alakulásáról elmondta, hogy Magyarország „kiegyensúlyozott, egészséges és pragmatikus” együttműködésre törekszik Oroszországgal, ugyanakkor a nemzetközi jog megsértését „természetesen elfogadhatatlannak tartja”.



