Azokra is vonatkozik a kormány devizahiteles mentőcsomagja, akik nem forintot, hanem valóban devizát kaptak. Jövőre már nem lesz elég, ha a közjegyző a szerződést még az aláírás előtt felolvassa a banki ügyfélnek.
A készülő harmadik „devizatörvény” ugyanis egy hét időtartamot biztosít majd arra, hogy a kölcsönszerződést az ügyfél alaposan áttanulmányozhassa, s esetleg pénzügyi tanácsadó segítségét is kikérje, mielőtt azt aláírja – minderről Szabolcs Attila fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagja beszélt a Magyar Hírlapnak.
„Közismert probléma Magyarországon a devizahitelezés ügye, amely 1,3 millió családot érint. Két törvényt már elfogadott a parlament, a harmadik pedig készül. Levélben megkeresett egy állampolgár, akinek olyan devizahitele volt, amelyet devizában is vett fel. Ezért a kormány által eddig nyújtott segítség egyikét sem igényelhette. Úgy vélte, a mentőcsomag létrehozásánál figyelembe kellene venni ezeket a lakáscélú hiteleket is. Ezzel a problémával először a jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi központját kereste meg az ügyfél, ahol arról tájékoztatták, forduljon a jogalkotóhoz, az pedig a Parlament. Így kerültem képbe én, s kértem tájékoztatást az igazságügyi minisztériumtól” – mondta lapunknak Szabolcs Attila fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagja. Elmondta, ebben leírták, hogy a Kúria jogegységi határozatában iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekkel kapcsolatos rendelkezések tisztességtelenségéről. Ezt követően született meg a 2014. évi XXXVIII-as, „devizahiteles” néven ismertté vált törvény. Szabolcs Attila úgy fogalmazott, ez rögzíti azt is, hogy fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a bank és a fogyasztó között létrejött, devizaalapúnak nem minősülő devizahitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha azt a törvényben meghatározott időpontok között kötötték. Ezt a törvényt október 15-én módosították, s ennek köszönhetően a jogalkotó lehetővé tette az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződési kikötések rendezését a devizában nyújtott és devizában felvett hitelszerződések esetében is, a törvényben meghatározott feltételek szerint – fejtette ki az országgyűlési képviselő. Mint mondta, ez tehát azt jelenti, hogy azokat is védi a törvény, akik valódi devizahitel-szerződést kötöttek, azaz devizát kértek, és devizát kaptak. Szabolcs Attila elmondta azt is, jelenleg készül a fair bankrendszer működését szabályozó harmadik törvény is. Ebben rögzítik, hogy a jövőben nem lesz elég, ha a közjegyző a szerződést aláírás előtt felolvassa a banki ügyfélnek. A törvény egy hét időtartamot biztosít ugyanis majd arra, hogy a kölcsönszerződést az ügyfél alaposan áttanulmányozhassa, s esetleg pénzügyi tanácsadó segítségét is kikérje, mielőtt azt aláírja. Az országgyűlési képviselő kifejtette, szabályozni fogják azt is, hogy a fogyasztói kölcsönszerződéseknél a bankok csak háromévente változtathassanak a kamaton, kamatfeláron, ha a bank legalább kilencven nappal korábban közli ezt. Valamint meghatároz a jogszabály egy kamatváltoztatási mutatót is, olyan objektív indexet, amelyet a jegybanknak jóvá kell hagynia. A költségeket, díjakat csak az infláció mértékével változtathatnának meg a pénzintézetek. A késedelmi kamat mértékét szintén maximálnák, mégpedig a kikötött ügyleti kamat legfeljebb kétszeresében. Megállapítanának továbbá az összesen érvényesített késedelmi kamat felső mértékét is. Emellett ingyenes kölcsönszerződés-felmondási jogot biztosítanának a hitelfelvevőknek, szintén háromévente. Szabolcs Attila kiemelte, a kormány törekvései, azaz a hitelezési rendszer újraszabályozása a fogyasztók érdekében történik. Így a jövő esztendőtől nem fordulhat elő, hogy az állampolgár Trabantot vesz, de Mercedest fizettetnek ki vele.
