Gyakorlatilag kötelező lesz a forintosítás

Az ellenzék bírálja a terveket

Belföld
  • 2014.11.10. - 14:45

Gyakorlatilag minden érintett devizahitelre kötelező lesz a forintosítás - jelentette be hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő. Varga Mihály pedig arról beszélt: feltételei lesznek annak, hogy valaki megtartsa devizahitelét, és ne éljen a forintosítással: a banki ügyfelek egy szűk körének lesz csak erre lehetősége.

Kormányszóvivő: gyakorlatilag kötelező lesz a forintosítás
Gyakorlatilag minden érintett devizahitelre kötelező lesz a forintosítás - jelentette be hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő. Kovács Zoltán hozzátette, hogy a bankok minden ügyféllel újratárgyalják a szerződéseket. Emlékeztetett arra, hogy a 2011 óta hatályos törvények devizaalapú jövedelemhez kötik a devizahitel meglétét. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy "csak különleges feltételekkel" lesz lehetőség arra, hogy a hitelfelvevő devizahitelben maradjon. Arra a kérdésre, hogy a tervezett fair bank-szabályozás vonatkozik-e majd a forintosítást nem vállaló ügyfelekre, Kovács Zoltán elmondta: a védelem azokra vonatkozik, akik a forintosítást választják.

A kormány a hétvégén egyezett meg a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. Kovács Zoltán kifejtette: a megállapodás legfontosabb célja annak az átlagosan 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenésnek a biztosítása, amelyet a korábbi tárgyalások folyamán sikerült elérni. Ezzel, valamint a csütörtökön benyújtandó törvényjavaslattal lezárul az a 2010-ig tartó rossz gyakorlat, amely olyan "sok kárt okozott a magyar családoknak" - fogalmazott Kovács Zoltán. A szóvivő leszögezte: az "esetleges pénzügyi manipulációk" elkerülése és az árfolyamkockázatok miatt döntöttek most a forintosításról. Elmondta, hogy pillanatnyilag 350 ezer devizahiteles van, s azt is, hogy a 2007 előtt felvett hitelek esetén az ügyfelek (a futamidő és egyéb technikai okok miatt) "egy picivel jobban járnak", míg a későbbiek esetében a forinthitelesek járnak kicsivel jobban. Összességében azonban sikerült azt a kettős célkitűzést megvalósítani, hogy végleges megoldás születetett a devizahitelek kivezetésére, valamint arra, hogy a forinthitelesek se járjanak rosszabbul, mint a devizahitelesek - hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Feltételei lesznek a devizahitelek megtartásának

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy a devizahitelek forintosítását előíró törvény kihirdetése után 30 napig jelentkezhetnek azok, akik nem szeretnék devizában jegyzett jelzáloghitelük forintosítását. A miniszter utalt a 2011 óta érvényben levő szigorúbb devizaalapú jelzáloghitelezési szabályokra, amelyek például előírják, hogy állandó devizajövedelemmel kell rendelkezni ilyen hitelek felvételéhez. 

Varga Mihály szerint a kormány csütörtökig elvégzi a végső simításokat a törvényjavaslaton, amelyet pénteken nyújtanak be a parlamentnek.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a banki ügyfelek döntő többsége a forintosítás mellett dönt majd.

MNB: Erősödik a monetáris politika szerepe 
A forintosítással a jövőben erősödik a monetáris politika szerepe, a jegybank jobban tud majd hatni a reálgazdasági és monetáris folyamatokra - hangsúlyozta Palotai Dániel, a jegybank  monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója hétfőn  háttértájékoztatón. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója beszámolt arról is, hogy erős kooperációban zajlott a bankokkal a devizahitelek forintosítása miatti fedezési igény kielégítése. Megerősítette, a bankok a tenderen való részvétellel arra számítottak, hogy az ügyfelek döntő hányada részt vesz a devizahitelek forintosításában. 

 

MSZP: Nem hárítható át a hibás gazdaságpolitika
Az MSZP szerint a kormány nem háríthatja át "dilettáns" gazdaságpolitikájának következményeit az emberekre. Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese így értékelte a kormány devizahitelek forintosítására vonatkozó javaslatát.

Gőgös szerint a devizahitelesek problémáinak hetven százalékát Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteri gazdaságfilozófiája okozta, amely a forint gyengülésével járt együtt. A probléma harminc százalékát a bankok okozták a "helyenként tisztességtelen" szerződésmódosításokkal - tette hozzá.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke közölte: a kormány az előtörlesztéssel azoknak segített, akiknek volt pénzük, a devizahitelek forintosításával azokkal szúr ki, akiknek nincs pénze. Értékelése szerint ha valaki a forintosítást választja, rosszabbul jár, mintha jelenlegi formájában meghagyná a hitelszerződését.

LMP: Megkésett és igazságtalan lépés

Megkésettnek és igazságtalannak tartja a devizahitelek forintosítását az LMP. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő szerint 2010-ben kellett volna forintosítani a hiteleket, akkor ugyanis jóval alacsonyabb árfolyamon lehetett volna. 

A képviselő a lépést igazságtalannak is tartja, mivel a kormány már korábban mentesítette az árfolyamkockázattól azokat a jobb módú embereket, akik tudtak végtörleszteni. Azonban akiknek most forintosítják a hitelüket, még évekig törlesztettek az eredeti kondíciók szerint, és jelenleg is csak az aktuális árfolyamon tudják átváltani a kölcsönt - hívta fel a figyelmet. 
Az LMP súlyos problémának tartja, hogy továbbra sem tudható: a forintosítással kapcsolatos azonnali és az esetleges forintgyengülésből következő potenciális veszteségek milyen mértékben terhelik majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mérlegét. Amennyiben ugyanis az MNB veszteségessé válik, a jegybank "felesleges luxuskiadásainak költségeit a magyar adófizetőnek kell átvállalniuk" - közölte. 

Elemzők: Rossz adósok továbbra is lesznek
Ha nem lenne kötelező a devizahitelek forintosítása, lehet hogy sokan nem választanák, azonban rossz adósok az átváltás után is lesznek, így nem biztos, hogy megvalósul a várt portfoliótisztítás a bankoknál - közölték az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője elmondta: azzal, hogy a kormány gyakorlatilag kötelezővé tenné a forintosításban való részvételt, azt akarja elkerülni, ami az árfolyamgátba való belépés során már megmutatkozott. Az árfolyamgát-rendszerbe lépés ugyanis önkéntes volt, és azt a megoldást a devizahiteleseknek csak 40-50 százaléka választotta. Az elemző úgy látja: a forintosításnál is előfordulhatna, hogy nem mindenki szeretne részt venni benne, például azok a devizahitellel rendelkezők, akik   arra számítanak, hogy a jövőben erősödik majd a forint. Ez azonban szembe menne a kormány gazdaságpolitikai szándékával, azzal, hogy a kabinet ki akarja vezetni a devizahiteleket a magyarországi bankszektor eszközeiből.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint a devizahitelek kötelező forintosításával sok háztartás továbbra sem kerül ki az adósságcsapdából. Sok rossz adós marad a banki portfóliókban, csak ezúttal forintban lesznek eladósodva. Az elemző úgy véli, hogy bár a lakosság a devizahitel csapdából kikerül, de lehet, hogy nagyobb tőketartozással kezd bele egy új hitel törlesztésébe, és véleménye szerint a törlesztőrészletek sem csökkennek jelentősen. 



Reklám