Csak a romániai magyarság politikai képviseletében hozott változást a vasárnapi elnökválasztás, amelynek első fordulójából a két legesélyesebb jelölt jutott tovább: Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és jobboldali ellenfele, Klaus Johannis. Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői felajánlották lemondásukat jelöltjük szereplése miatt.
Nem történt meglepetés a vasárnapi államfőválasztás első fordulójában, legalábbis ami a második körbe továbbjutó jelölteket illeti – írta a kolozsvári Krónika napilap honlapja. Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje a voksok 98,30 százalékos feldolgozottságánál mért állás szerint a szavazatok 40,33 százalékával győzött, míg a második helyen Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke végzett 30,44 százalékkal. A harmadik Calin Popescu Tariceanu volt PNL-elnök és kormányfő lett 5,40 százalékkal.
A magyar–magyar versenyt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Kelemen Hunor nyerte meg, ő 327 918 szavazattal 3,50, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje 52 809 vokssal 0,56 százalékot kapott. Öt éve, amikor Kelemen volt az egyedüli magyar jelölt, összesen 372 764-en szavaztak rá, ami a voksok 3,83 százalékát jelentette. (Az EMNP képviselőházi jelöltjeire a 2012-es parlamenti választáson mintegy 48 ezren, szenátorjelöltjeire 58 ezren voksoltak.) A PSD-vel koa-lícióban kormányzó RMDSZ minden bizonnyal csütörtökön dönt arról, hogy az államelnök-választás második fordulójában melyik jelölt támogatását javasolja a romániai magyar közösség számára – jelentette ki hétfőn Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Miután az EMNP jobb eredményre számított, Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök, a párt államfőjelöltje tegnap bejelentette, hogy a szombati marosvásárhelyi elnökségi ülésen benyújtják lemondásukat. Tegnapi sajtótájékoztatójukon Szilágyi gratulált Kelemennek, majd Toró T. Tibor rossz eredményük lehetséges okai között azt említette, hogy az erdélyi magyar szavazók egy része már a választások első fordulójában Klaus Johannisra szavazott, másik jelentős hányada pedig távol maradt az urnáktól. Mint mondta, a lehetséges okok között szerepelhet az is, hogy nem sikerült rendet teremteni „az autonómiapárti erdélyi politikai szervezetek táborában”, vagyis az EMNP-nek nem sikerült rendeznie viszonyát a Magyar Polgári Párttal. „Ugyanakkor hagytuk, hogy az RMDSZ visszaéljen a nemzet miniszterelnökének a fényképével és a neki tulajdonított biztatással” – mondta a pártelnök. Toró arra utalt, hogy az RMDSZ olyan szórólapokkal hirdette jelöltjét, amelyen Orbán Viktor és Kelemen Hunor kézfogása látható, és a miniszterelnök választási jókívánsága olvasható.
Stabilizálódó RMDSZ-es fölény
A romániai elnökválasztáson esélyes román jelölteknek nem igazán volt pozitív üzenetük a kampány során az erdélyi magyarság számára – fejtette ki a Magyarság Házában rendezett hétfői tanácskozáson Grezsa István. A miniszteri biztos sajnálkozásának adott hangot, amiért a magyarlakta megyékben alacsony volt a részvétel. Mint mondta, ami Erdélyben történik, szoros összefüggésben áll az anyaországban történtekkel. Meredek csökkenés jellemző a magyar jelöltek eredményeire – mondta Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa, hozzátéve, hogy az erőviszonyok láthatóan a 86–14 százalékos RMDSZ-fölény körül stabilizálódnak. Zsigmond Csilla szociológus szerint a jelöltek a kampányban szegmentáltabb üzenetet fogalmaztak meg, próbáltak külön odafigyelni a tömbmagyarság mellett a vegyes területekre, és megpróbáltak külön a fiatalokhoz is eljutni. Mint mondta, azon magyar választók voksoltak román jelöltre, akik az RMDSZ-től elfordultak, ám az Erdélyi Magyar Néppárt nem tudta megszólítani őket. (MH)
