Ünnepélyes társulati ülésen vette át pénteken a Budapesti Operettszínház vezetését Lőrinczy György, aki november 1-jétől követi a főigazgatói poszton Kerényi Miklós Gábort. Az új igazgató lapunknak azt mondta: a színház arculata hamarosan megújul.
Az operettszínház egy kedves, de megtűrt színházból az ország legsikeresebb színházává vált – mondta Kerényi Miklós Gábor leköszönő igazgató pénteken a Budapesti Operettszínházban. Kerényi, aki művészeti vezetőként folytatja, az eredmények közül kiemelte, hogy az operett hivatalosan hungarikum lett, valamint hogy a színház 2014-től állami fenntartásba került. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a színház fenntartójának képviseletében az eddigi igazgató és a társulat munkáját méltatva arról beszélt, hogy számos helyre eljutott a színház, nem- csak Európában, de távoli területeken is megjelent az operett a magyar kultúra nagyköveteként. Lőrinczy György a legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy színházi, kulturális menedzseri és vezetői tapasztalatát úgy tudja-e majd kamatoztatni egy ekkora és általa ennyire szeretett intézmény, hogy valamit hozzáadjon a már meglévő értékekhez.
A színház csapatmunka – hangsúlyozta a direktor, hozzátéve, hogy Borbély László ügyvezető igazgató és Oros Péter gazdasági igazgató segítségére számít, emellett Makláry László fő-zeneigazgatóra. Bejelentette: Bolba Tamás első karmesterként csatlakozik januártól a társulathoz. Az operett- és musical-előadások arányáról szólva kiemelte: az a fontos, hogy jó előadásokat készítsenek magyar szerzőktől, és korszerű színházat csináljanak, amit sokan néznek.
Lapunk kérdésére, hogy változtatna-e valamit az operettszínház mai működésében, Lőrinczy György úgy felelt: elsősorban olyan szervezeti és logisztikai dolgokban tervez újítást, amelyek a háttérben találhatók. „Amit azonban a néző is hamarosan tapasztalni fog, az a színház arculatának megújítása lesz. A jövőben még több együttműködést szeretnénk elérni más intézményekkel, ezért néhány nemzeti intézménnyel közös bérletet tervezünk. Ezen túlmenően a külső és belső kommunikációt szándékozom valamelyest átalakítani” – tette hozzá.
Az új igazgató fontosnak tartja, hogy a teátrum a Nemzeti Zenés Népszínház nevet viselje. „Ez azért lényeges, mert a nemzeti minősítést nem oly régen kapta a teátrum, a népszínház megnevezéssel pedig hangsúlyozni szeretnénk, hogy minél szélesebb rétegekhez szóló darabokat tűzünk a műsorunkra. Olyan zenéket mutatunk be, amelyek sokakat meg tudnak hódítani” – mondta. Lőrinczy szeretné elérni, hogy csak olyanok mondjanak véleményt a színházról, akik pár estét – legalább három előadást – megnéztek. Szerinte sok a negatív előítélet, s még mindig lenézik a műfajt. „Ma is népszínház vagyunk, de ezt a szlogent a színház arculatában is szeretném megfogalmazni. A Nemzeti Zenés Színházban összefoglalnánk az elmúlt tizenhárom év eredményeit, amely alatt a minisztériumhoz kerültünk, valamint hungarikummá vált az operett műfaj” – szögezte le.
A színház csapatmunka – hangsúlyozta a direktor, hozzátéve, hogy Borbély László ügyvezető igazgató és Oros Péter gazdasági igazgató segítségére számít, emellett Makláry László fő-zeneigazgatóra. Bejelentette: Bolba Tamás első karmesterként csatlakozik januártól a társulathoz. Az operett- és musical-előadások arányáról szólva kiemelte: az a fontos, hogy jó előadásokat készítsenek magyar szerzőktől, és korszerű színházat csináljanak, amit sokan néznek.
Lapunk kérdésére, hogy változtatna-e valamit az operettszínház mai működésében, Lőrinczy György úgy felelt: elsősorban olyan szervezeti és logisztikai dolgokban tervez újítást, amelyek a háttérben találhatók. „Amit azonban a néző is hamarosan tapasztalni fog, az a színház arculatának megújítása lesz. A jövőben még több együttműködést szeretnénk elérni más intézményekkel, ezért néhány nemzeti intézménnyel közös bérletet tervezünk. Ezen túlmenően a külső és belső kommunikációt szándékozom valamelyest átalakítani” – tette hozzá.
Az új igazgató fontosnak tartja, hogy a teátrum a Nemzeti Zenés Népszínház nevet viselje. „Ez azért lényeges, mert a nemzeti minősítést nem oly régen kapta a teátrum, a népszínház megnevezéssel pedig hangsúlyozni szeretnénk, hogy minél szélesebb rétegekhez szóló darabokat tűzünk a műsorunkra. Olyan zenéket mutatunk be, amelyek sokakat meg tudnak hódítani” – mondta. Lőrinczy szeretné elérni, hogy csak olyanok mondjanak véleményt a színházról, akik pár estét – legalább három előadást – megnéztek. Szerinte sok a negatív előítélet, s még mindig lenézik a műfajt. „Ma is népszínház vagyunk, de ezt a szlogent a színház arculatában is szeretném megfogalmazni. A Nemzeti Zenés Színházban összefoglalnánk az elmúlt tizenhárom év eredményeit, amely alatt a minisztériumhoz kerültünk, valamint hungarikummá vált az operett műfaj” – szögezte le.
