Magyarországon is megjelent a kéknyelv-betegség, amely a kérődző állatokra jelent súlyos veszélyt. A vírusos fertőzés csak állatok között terjed, az embert nem fenyegeti.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint szeptember végén jelent meg a kór Romániában, mára hazánkba is elért a fertőzés: Csongrád és Békés megyében megkezdték a védekezést a szakemberek, megfigyelési zónát jelöltek kik.
Kimutatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állat-egészségügyi nemzeti referencialaboratóriuma a kérődző állatokra veszélyes kéknyelv-betegséget két kisebb, Csongrád megyei gazdaságban. A fertőzést először szeptember végén mutatták ki Romániában, akkor még nem érkeztek jelentések magyarországi megbetegedésekről. A vírus kizárólag a kérődző állatokra jelent veszélyt, más állatfajokra és az emberre nem. A fertőzött állati termékek fogyasztása sem jelent kockázatot az emberre nézve. A Nébih közlése szerint az érintett területen, Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát állítottak fel a hatóságok.
A fertőzésre a szarvasmarha, a juh, a kecske a legfogékonyabb, de a vadon élő kérődzők is veszélyben lehetnek. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat.
Nem kell elhullásokra számítani a kérődző-vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kék nyelvűségre.
A védekezés érdekében az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A két érintett gazdaság húsz kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állat-egészségügyi hivatalok állatorvosai vizsgálják kérődző-állatállományt. Az ebben a zónában elhelyezkedő gazdaságokban tilos az állatok mozgatása. A legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kék nyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogokkal szembeni védelméről is.
A Nébih országszerte arra kéri azokat a gazdákat, akik szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartanak, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire fordítsanak fokozott figyelmet, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalokhoz.
Ezekre a tünetekre kell odafigyelni
A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya-kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után három-hét nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártya-gyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. A kéknyelv-betegséget eredetileg Dél-Afrikában azonosították. Előfordul a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsia meleg éghajlatú országaiban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Közép- és Dél-Amerikában is. Európában az utóbbi évtizedekben jelent meg.
