„A baloldali kormány idején az önkormányzatok nagy része jobboldali volt, ezért megpróbálták ellehetetleníteni azokat, 2010 óta viszont partnernek tekintenek bennünket, teljesen új önkormányzati filozófia honosodott meg” – mondta a lapunknak adott interjúban Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere. A harmadik ciklusára készülő Fidesz–KDNP-s polgármesterjelölt azt vallja, nem csak a kampányidőszakban kell dolgozni.
– Lefutott meccsnek tűnik a XVI. kerületi választás, mintha nem is igen lenne szüksége kampányolásra. Valóban így van?
– Nem látja rosszul. Mi négy éve, sőt mondhatom, nyolc éve folyamatosan kampányolunk. Abban az értelemben, hogy nem csak a kimondottan kampányidőszaknak nevezett hetekben kell munkálkodni a kerületért. Ha az embert megválasztják, onnantól folyamatosan tennie kell a dolgát.
– Harmadik polgármesteri ciklusára készül. Mi változott ennyi idő alatt?
– Amikor 2006-ban polgármesterjelölt lettem, a feladat adott volt: az MSZP-s polgármestert kellett leváltani. A kerület történetében addig sosem fordult elő, hogy az összes szavazat több mint a felét az egyik jelölt kapja, sőt, hogy egy politikai formáció nyerje az összes körzetet. Ez az akkori széleskörű jobboldali összefogásnak volt köszönhető: a MIÉP-től a Fideszen át az MDF-ig bezárólag mindenki ezt a koa- líciót támogatta. Nem volt rossz ember az előző szocialista polgármester, de egy nagyon komoly baj volt vele: foglalta valakinek a helyét, aki tett is volna valamit a kerületért. Viszont 2006-tól elindult valami, amire mindenki felkapta a fejét. A kerületiek azt látták: „itt lehet dolgozni, fejlődést elérni” – annak ellenére is, hogy szocialista a kormány. Mára sikerült meghonosítanunk azt az új politikai kultúrát, hogy amit ígérünk, azt be is tartjuk. Az első ciklusban és a most zárulóban is nagyjából 95 százalékban sikerült teljesíteni a programunkban megfogalmazott célkitűzéseket. Ha folytathatom a polgármesteri munkát, az itt lakók a jövőben is arra számíthatnak, hogy amit ígérünk, azt megcsináljuk.
– Az eddigi két ciklusban kétféle kormányzat mellett végezte a munkáját. Miben volt különbség?
– A 2010 előtti baloldali kormány idején az önkormányzatok nagy része jobboldali volt, ezért megpróbálták ellehetetleníteni azokat. Ez rövidlátó, buta gondolkodás, mert valójában nem az önkormányzatnak ártanak, hanem az ott élő emberek sínylik meg mindezt. A most záruló ciklusban döntő fordulat állt be, 2010 óta partnernek tekintenek bennünket, teljesen új önkormányzati filozófia honosodott meg. Az állam csak olyan feladatokat adott az önkormányza-toknak, amelyeket el tudnak látni, és ezekhez a feladatokhoz forrásokat is rendelt.
– Miként érintette az önkormányzati adósságrendezés a XVI. kerületet?
– Ez is az intézkedések fontos lépcsőfoka volt. A saját lábukra állhattak az önkormányzatok, ami óriási különbség a korábbi függőségi viszonyhoz képest. Nálunk alapvetően sosem volt gond a pénzügyi stabilitással, bármilyen színezetű volt is a kerületvezetés. Az előző ciklusban csak azért éltünk kötvénykibocsátással, hogy a folyamatban lévő fejlesztéseinket felgyorsítsuk. Ezt az adósságot az állam átvállalta, bár addig már bizonyos összeget vissza is fizettünk. Ha az állam nem vállalta volna át a tartozást, nekünk akkor sem lett volna gondunk, így azonban még többet tudunk fejlesztésre fordítani. Minden évben a költségvetésünk 35-40 százalékát fordítjuk ezekre a tételekre. A képviselő-testületben a legnagyobb vita éppen azon szokott menni, hogy mit építsünk, mit fejlesszünk.
– Milyen az együttműködés a többi politikai formációval?
– Abban is új politikai kultúrát szeretnénk teremteni, hogy akármilyen politikai párt részéről kerül be valaki a képviselő-testületbe, mindenképpen adunk neki lehetőséget arra, hogy dolgozhasson. A most záruló ciklusban tizenkét Fidesz–KDNP-s képviselő mellett két MSZP-s, egy LMP-s, egy jobbikos és egy független képviselő alkotta a testületet. Mindegyikük kapott bizottsági helyet, mindegyiküknek volt lehetősége dolgozni a kerületért. Azt ugyanakkor jó szívvel nem tudom állítani, hogy mindenki élt is volna ezzel a lehetőséggel. Nálunk nincs kiszorítósdi: akit megválasztanak, arra számítunk a munkában.
– Mit emelne ki az elmúlt négy évből?
– Nagyon régóta vártak az emberek a sashalmi piac felújítására. Erre több mint harminc éve már született egy tanácsi határozat, de évtizedekig nem történt semmi. A 2011-ben befejeződött építkezés, rendezés olyan jól sikerült, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaságtól nívódíjat kaptunk érte. Minden évben felújítunk egy iskolát vagy egy óvodát, ráadásul most egy új bölcsődét is építettünk Cinkotán. Folytattuk a lakótelepek közterületi megújítását, és számos fejlesztésünk volt a sport területén: a piacfelújítás részeként például egy multifunkcionális sportcsarnok is elkészült. Nyolc év alatt több mint kétszáz utat építettünk. Míg 2006-ban a kerületi utak 27 százaléka még földút volt, addig mára már csak két százaléka. Megalapítottuk a Kertváros Ifjú Tehetsége Díjat, és sporttámogatási ösztöndíjrendszert is kialakítottunk. Bevezettük a Kertváros-kártyát, amellyel a helyi lakosok kedvezményt kapnak a helyi vállalkozóknál. Olyan régi tabukat is szeretnénk megdönteni, amelyekhez valójában nem kell pénz, csak akarat. Erre csak a legutóbbi példát említem: szeptembertől semmit nem kell bevinniük a szülőknek az óvodába. Bár az állam ingyen biztosítja a nevelést, mégis hozzá volt szokva mindenki, hogy szegény az óvoda, és bizonyos szülői felajánlásokra van szükség. A XVI. kerületi óvodákba sem vécépapírt, sem szalvétát, sem zsebkendőt, sem gyümölcsöt nem kell otthonról vinni, minden felszerelés megvan.
– Mit terveznek, ha ismét ön lesz a polgármester?
– Ezúttal is kétszer tizenhat pontba foglaltuk össze a programunkat. Folytatnánk a kerékpárút-építést, amely összekötné a Kertvárost a XV. és a XVII. kerülettel. Rendezni szeretnénk Budapest legnagyobb nyílt vize, a Naplás-tó környékét. Folytatnánk az iskolafelújítási programunkat és az útépítést. A mellékutcák már nagyon szépek, most már a főváros tulajdonában lévő, katasztrofális állapotú főutakat kell rendbe tenni a fővárossal együttműködve. Az egészségügyben olyan ösztöndíj- és támogatórendszeren gondolkozunk, hogy a szakrendelőkben legyen elég orvos, s így bizonyos betegségcsoportoknál le tudjuk rövidíteni a várakozási időt húsz munkanapra.
– Régi terv a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése. Hol tart ez az ügy?
– Egy általunk 2007-ben megrendelt tanulmányból kiderült, hogy a BKV-nak már középtávon is megérné ez a fejlesztés. A Fővárosi Önkormányzat uniós támogatásra pályázott, s ennek révén ősz elejére elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Most azon dolgozunk, azért lobbizunk, hogy a projekt bekerüljön a 2020-ig tartó uniós ciklusba.
– Ha a választáson nyer, nemcsak polgármester lesz, hanem a Fővárosi Közgyűlés tagja is. Jó lépésnek tartja ezt a megoldást?
– Nagyon fontos változás, hogy minden kerületi polgármester részt vehet majd a fővárosi döntéshozatalban. Eddig néhány polgármester lehetett csak ott, mások nem, s ez meglátszott az egyes városrészek lobbierején. Polgármesterként így még jobban tudom majd képviselni a Kertváros érdekeit.
