Újragondolná és több ponton ismét módosítaná a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások két éve átszabott szabályait L. Simon László, a Miniszterelnökség örökségvédelemért is felelős parlamenti államtitkára.
A szakmai szervezetekkel tegnap megkezdett egyeztetésről lapunknak a Magyar Régész Szövetség vezetője, Lassányi Gábor azt mondta: úgy látja, jó irányba mutat a kezdeményezés, de szerinte több részletre nagyon oda kell figyelni, de ezek kidolgozására rövidnek tartja a határidőt.
A nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályozásának újragondolásáról kezdett egyeztetést tegnap a szakma képviselőivel a miniszterelnökség. L. Simon László, a tárca parlamenti államtitkára az Országházban tartott első ülés sajtónyilvános részén azt mondta: miután a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelem ügyei, egy egységben kezelhetik a régészetet, műemléki és világörökségi feladatokat, hiszen „stratégiai területnek” tartják. Mint arról lapunk is beszámolt, idén nyáron részben újraegyesítették az intézményes örökségvédelem 2012-ben szétszedett feladatköreit, a megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódjaként létrehozott, és nemrég némileg átnevezett Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központban.
L. Simon tegnap azt is elmondta, hogy megszületett a kormányhatározat a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó, régészeti ügyekben eljáró Nemzeti Örökségvédelmi Központ egyes feladatainak a Forster Központhoz helyezéséről is, ez január 1-jétől lesz hatályos.
Az államtitkár a megelőző régészeti feltárások szabályainak most tervezett módosításáról azt mondta, szeretnék a szakmát is meghallgatni, ezért az egyeztetési folyamatra meghívást kaptak a feltárási joggal rendelkező múzeumok, az MTA régészeti intézete és bizottsága, szakmai érdekvédelmi szervezetek, valamint a legnagyobb hazai beruházóként a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviselői.
A főbb irány a közlése szerint az lenne, hogy érdekeltté tennék a szakmát a feltárások idejének csökkentésében, megváltoztatnák a nagyberuházások törvényi definícióját, bevezetik az „egyablakos” ügyintézést a különféle engedélyek beszerzésének gyorsítására. Megmaradna azonban a feltárási jogosultsággal bíró múzeumok leletgyűjtéssel és feldolgozással kapcsolatos feladata, de itt is gyorsabb munkát látna szívesen L. Simon.
Azt is elárulta, hogy terveik szerint megszűnne a megelőző régészeti feltárásokra 2012-ben bevezetett 200 millió forintos értékhatár. Megmaradna viszont az a szabályrész, hogy a beruházás összegének egy százalékába kerülhet csupán az ásatás. Ez viszont nem maximum érték, hanem állandó lenne, a feltárás után esetleg megmaradó pénz egy régészeti alapba gyűlne.
Mint megírtuk, az értékhatárt annak idején elítélte például a Magyar Régész Szövetség, mert értelmezésében a feltárásra biztosítható kétszer harminc napos határidővel együtt veszélyeztethet értékes régészeti lelőhelyeket. A kulturális tárca akkor azt közölte, hogy indokolt esetben az összeg és a határidő bővülhet. L. Simon László azonban tegnap azt mondta az ülésen, hogy az időkorlátot szeretnék megtartani, de lelőhelytípus szerint differenciálva. Tájékoztatása szerint a most indított egyeztetések tapasztalatait figyelembe veszik, és a törvénymódosítást lehetővé tevő javaslatokat még az idén beterjesztenék a parlament elé.
Lapunknak az ülésen részt vevő Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség vezetője elmondta: úgy látja, pozitív irányokba mutat ez a kezdeményezés, de a részletekre nagyon oda kell majd figyelni, ám ezek kidolgozására rövidnek tartja a határidőt.
Arról pedig nem esett szó az egyeztetés sajtónyilvános részén, és az újságírók nem kérdezhették a döntéshozókat, hogy terveznek-e változást abban a szintén két évvel ezelőtti módosításban, amely a régészeti örökség fogalmának szűkítésével csak az úgynevezett „jelentős” lelőhelyeket jelöli meg védendőként. Ez ügyben tiltakozott annak idején a Magyar Régész Szövetség is, hiszen így szerintük elpusztíthatóvá vált egy-egy nagyberuházás útjában álló lelőhely. Erről idén májusban egy konferencián a Forster Központ szakembere is beszélt, rámutatva még arra, hogy a hazánk által aláírt, régészeti örökségvédelmi alapelveket lefektető Máltai Egyezmény és a magyar örökségvédelmi szabályozás között nincs összhang. Arról sem lehetett a tegnapi eseményen többet megtudni, hogy valóban szélesítik-e majd a feltárási jogosultsággal bíró szervezetek körét. Jelenleg csak állami intézmények, például megyei hatáskörű múzeumok tárhatnak fel régészeti területeket, de felmerült már többször is, hogy más, adott esetben magáncégek is végezhetnének feltárásokat.
