Október 15-én, illetve november 1-jén hatályba lép a devizahitelek elszámolásáról – azaz a bankok elszámoltatásáról – szóló törvény. A Magyar Közlönyben azt is kihirdették, hogy nemzetgazdasági és az igazságügyi tárca bevonásával megkezdődött a fair bankrendszer megteremtéséről szóló törvény kidolgozása is.
Két lépcsőben, október 15-én, illetve november 1-jén hatályba lép a devizahitelek elszámolásáról szóló törvény, amelyet Áder János köztársasági elnök aláírt, és hétfőn a Magyar Közlönyben is megjelent. Mint arról lapunk is beszámolt, a második jogszabály rögzíti: a túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami a bankok számára a legrosszabb, az adósoknak a legjobb forgatókönyv. A bankoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) későbbi rendelete alapján kell kiszámolniuk a visszajáró összeget, ami a kormány becslései szerint közel ezermilliárd forint. A végtörlesztők is kaphatnak vissza valamennyit: nekik tízezer forint ellenében külön kérniük kell az elszámolást. Az eszközkezelősökre és az árfolyamgátasokra speciális elszámolás vonatkozik: 2015. január 15. és január 29., illetve február 14. és 28. között kell elküldeniük a bankoknak az elszámolást. Kamatemelési moratóriumot hirdetnek legkésőbb 2016. április 30-ig.
Eközben a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium (IM) bevonásával megkezdődött a „fair” bankrendszer megteremtéséről szóló törvény kidolgozása – mondta Répássy Róbert, az IM államtitkára tegnap a Kossuth rádióban. A jogszabályban „új alapokra helyezik a fogyasztási kölcsönök folyósításának feltételeit, mert a jelenlegi szabályok mellett a bankok tisztességtelen szerződési gyakorlatot folytattak” – közölte az államtitkár. A törvény kidolgozásába bevonják az MNB–t és a Bankszövetséget is. Répássy bejelentette: a törvénytervezet már a jövő heti kormányülésen szóba kerülhet.
A jegybank arról tájékoztatott, az elszámolási törvényről egyeztetett a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Civil Fórum, amelyen 21 civilszervezet vett részt. Kommunikációs kampány során kívánják a hazai fogyasztókat minél részletesebben tájékoztatni az elszámolási törvénnyel kapcsolatos tudnivalókról. Azt is közölték, húsz nonprofit szervezet közel 78 millió forint támogatást nyert el a jegybank civil háló kialakítására kiírt pályázatán.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője lapunknak azt mondta: a CÖF úgy gondolja, a „fair” bankrendszer megteremtéséről szóló törvény kidolgozása során arra kell ügyelni, hogy a „fair” szó ne váljék olyanná, mint korábban a „prudens”. Véleményük szerint a megújuló bankrendszer akkor lesz „fair”, ha abban a Kúria által megfogalmazott hét alapelv kötelező betartását rögzítik. Kikényszeríteni ezen kötelezettségeket úgy lehet – fogalmazott –, ha a versenyhivatal és a jegybank jogosítványai, és az általuk kiszabható bírságok európai mértékűek lesznek, s így arra nemcsak a leány, hanem az anyabankok is felfigyelnek.
Devizahitelperek: három halasztás
Három devizahiteles pert tárgyalt tegnap a Fővárosi Ítélőtábla. Október 22-re halasztotta a másodfokú határozat kihirdetését az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. perében – írta az MTI. Október 21-re halasztotta a bíróság a Fókusz Takarékszövetkezet magyar állammal szemben indított devizahiteles perének ítélethirdetését. Szintén október 21-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az UniCredit Ingatlanlízing Szolgáltató Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos perében.
A felperes pénzügyi intézmény és az alperes állam egyaránt fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, amelyben a bíróság elutasította a felperes keresetét.
