A magyar-német kapcsolatok mindig kiválóak voltak, s ma is azok, ráadásul Magyarország politikai-gazdasági berendezkedését illetően számos esetben példaként tekintett Németországra - jelentette kiSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Szijjártó kiemelte: a kamara évente elkészíti konjunktúrajelentését, amelyből Magyarország sokat tanul a gazdasági környezet állapotáról, és a magyar gazdaságpolitika fontos iránytűként használja. Hozzátette, hogy a 2010 óta hozott, Magyarország megújítását célzó stratégiai döntéseknél is sokszor támaszkodtunk német példákra.
A külügyminiszter szerint abban is nagy szerepük van az itt befektető német vállalatoknak, hogy a magyar gazdaság az idén tartós növekedési pályára áll, Magyarországon 6000 német vállalat 300 ezer embernek ad munkát. A külkereskedelmi forgalom 25 százalékát Németországgal bonyolítja le Magyarország, a teljes magyar exportnak 26 százaléka irányul Németországba, és a kivitel az idei az első fél évben 14 százalékkal nőtt - sorolta a miniszter.
Szijjártó Péter előadásában ismertette a magyar külgazdasági stratégia három fő célkitűzését, amelynek értelmében Magyarország azt szeretné elérni, hogy az Európai Unión belül itt legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez, uniós összevetésben Magyarországon legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez képest, továbbá közép-európai összevetésben itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen működőtőke.
A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a DUIHK és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). A megállapodás a magyar-német gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését célozza. Egyebek közt a magyarországi német tulajdonú vállalatok termelő és fejlesztő tevékenységének bővítésével, továbbá a magyar beszállítói hányaduk erősítésével.
