Hajdu László baloldali polgármester-aspiráns kétezer konténerből álló kínai piacot hozna létre a XV. kerületben, a Fidesz–KDNP viszont minden erejével újra azon lesz, hogy megakadályozza ezt a tervet – erről beszélt lapunknak Pintér Gábor, a kormánypárti szövetség polgármesterjelöltje. Hangsúlyozta, a jobboldali vezetés az elmúlt négy évben hatmilliárdos fejlesztést hajtott végre a kerületben, és az október 12-i választás utánra kész terveik vannak arra, miként folytatnák a városrész felzárkóztatását.
– Néhány évvel ezelőtt az borzolta a kerületiek idegeit, hogy kínai konténerpiac települhet a városrészbe. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a következő ciklusban se valósulhasson meg ez az elképzelés?
– Leginkább a választópolgárok tudnak tenni ez ellen, úgy, hogy a Fidesz jelöltjeire adják a voksukat október 12-én. Hajdu László baloldali polgármesterjelölttel szemben ugyanis mi igazi, munkahelyteremtő beruházásokat kívánunk a XV. kerületbe hozni, nem kínai konténerpiacot. Nagyon sok szabad terület van a kerületünkben arra, hogy vállalkozások megtelepedését támogassuk. Hajdu ezzel szemben továbbra is támogatja, hogy egy kétezer konténerből álló kínai piac épüljön meg az Asia Center és a Pólus Center között. Ez azt jelenti, hogy a baloldal polgármesterjelöltje ide akarja hozni a józsefvárosi kínai piacot, annak minden szennyével, bűnözésével együtt. Miután négy éve megnyertük a választást, az általa támogatott ötlet megvalósítását megakadályoztuk.
– A baloldalon ezt munkahelyteremtő beruházásnak tartják.
– Ez is bizonyítja, fogalmuk sincs arról, mit is jelent a munkahelyteremtés. A konténerváros nem valós munkahelyeket hozna. Leszögezem: a Fidesz megakadályozza, hogy a józsefvárosi kínai piac a XV. kerületbe települjön. Nem kérünk a bűnözésből, nem akarjuk, hogy az emberek félve lépjenek ki az utcára. Az elmúlt években sokat tettünk a közbiztonság megteremtéséért, 2010-ben a miénk volt az egyetlen kerület, amelyben nem működött térfigyelő kamerarendszer. Az elmúlt két évben uniós és saját forrásból kiépítettük a hálózatot. A BRFK-val megkötöttük az együttműködési megállapodást, és élesben működik a rendszer. Most ötven kameránál járunk, ezt a számot radikálisan meg kívánjuk emelni a következő öt évben.
– Ha már a rendvédelemnél tartunk, mit szól ahhoz, hogy Hajdu László vejét, aki a kerületi rendőrségen dolgozott az ő polgármestersége idején, első fokon nyolc év börtönbüntetésre ítélte a bíróság vesztegetés miatt?
– Szerintem ehhez nincs mit hozzáfűzni. Mindenesetre árulkodó, hogy Hajdu nem beszél erről.
– Egy kerületi lakos miért inkább önre, a fiatal önkormányzati képviselőre szavazzon, mint Hajdura, aki tizennégy évig volt MSZP-s polgármester?
– Nem az életkor fontos ebben a versengésben. Hajdu a mentalitását a rendszerváltozás előtti időkből hozta, a csatornázási műveknél volt párttitkár. Polgármesterségét is ez a hozzáállás jellemezte. Egyedül a csatornázást oldotta meg a kerületben – úgy, ahogy –, más problémákkal nem foglalkozott. Vannak olyan kerületek, amelyek rakétasebességgel elhúztak tőlünk, miközben Hajdu alatt mi egy helyben toporogtunk, vegetáltunk. A fideszes önkormányzat viszont az elmúlt négy évben megalapozta mindhárom városrész fejlődését, több milliárd forint értékben történtek beruházások. Két adat szemlélteti a legjobban a baloldali és a fideszes vezetés közötti különbségeket: 2006 és 2010 között – amikor a kerület, a főváros és a kormány is baloldali vezetésű volt – mindössze hatszázmilliós fejlesztés történt, ezzel szemben 2010 és 2014 között, a most zajló munkálatokkal együtt hat és fél milliárdnyi. Ez is mutatja, hogy Hajduval szemben takarékosan gazdálkodtunk. Az állami adósságátvállalással és külső források bevonásával jelentős összegeket fordíthattunk fejlesztésre. Hajdu idején rossz volt a kerület gazdálkodása, de az előző polgármester igazi kudarca az, hogy még a baloldali hatalom idején sem rendelkezett lobbierővel. Nem tudott ugyanis támogatást szerezni a kerületnek, 2004 és 2010 között semmit sem fejlődött a kerület. Az egyetlen beruházási lehetőséget, a Zsókavár utcai rehabilitáció első ütemét is elszalasztották. Akkora káosz jellemezte az akkori vezetés munkáját, hogy az átadás tervezett időpontjáig még bele sem tudtak kezdeni az építkezésbe. Az új önkormányzatnak kellett elkezdenie a beruházást, terveket készíttetnie és megépítenie többek között a Zsókavár utcai orvosi rendelőt.
– Az M3-as autópálya zajvédő fala részben már elkészült, mikorra várhatják a XV. kerületiek a hiányzó szakasz megépítését?
– A kerület és a főváros között évek óta folyt arról a vita, hogy a zajvédő falat kinek, mikor és milyen forrásból kell megépítenie. Végül elértük, hogy hatósági döntés szülessen az ügyben. Eszerint a főváros feladata a védőfal 2015-ben történő kiépítése. A kerületi polgármesterek a következő ciklusban a fővárosi közgyűlés tagjai is lesznek, így sok mindent elérhetnek a kerületük számára. A közlekedés fejlesztésében is összefoghatnak majd a kerületi polgármesterek. Ilyen projekt lehet az Újpalota és a Keleti pályaudvar közötti villamosközlekedés kialakítása. Ennek során a XV., a XIV. és a VII. kerületnek kell majd együttműködnie. A tervek szerint egy szakaszon a kisföldalattihoz hasonló kéregvasút épülne, a gyorsvillamos a legújabb technológiát alkalmazva csendes és környezetbarát lenne, és részben kiváltaná az Újpalotáról induló, illetve az ide érkező buszforgalmat.
– Milyen polgármesteri tervei vannak még?
– Amikor 2010-ben Hajdutól átvettük a kerület irányítását, egyetlen terv sem volt az önkormányzatnál a következő évekre. Ez is mutatta, nem volt koncepció. Amennyiben polgármesterré választanak, a kerületiek nem nagyon fognak észrevenni bármit is a mostani változásból, hiszen az elmúlt négy évben felkészülten vezettük a XV. kerületet, tele tervvel, ötlettel. Az ezekből fennmaradt tételeket fogjuk a következő öt évben megvalósítani. A legfontosabb az egészségügyi fejlesztés. A Karácsony Benő parkban négyszázmillióból rendelőt építünk, a volt „oroszkórházban” szintén négyszázmilliós építkezést hajtunk végre, itt is háziorvosi rendelő és tüdőszűrő, illetve -gondozó létesül. Most zajlott le az újpalotai Fő tér és Közösségi Ház tervpályázata, amely 3000 négyzetméteren, egymilliárdból épül majd meg. A Bányász parkban sport- és rendezvényközpontot hozunk létre.
– Mit ígérnek a lakótelepeken és a kertes házakban élőknek?
– A szociális városrehabilitáció országos mintaprojektje volt a Zsókavár-program, ennek zajlik most a harmadik üteme. Újpalota egy részét teljesen, az intézményekkel együtt megújítottuk. Az ilyen panelfelújításoknál nem a szigetelés költsége viszi a legtöbb pénzt, hanem az állványozás. Ezért a mi beruházásunk azon az elven alapult, hogy a lehető legnagyobb vastagságú, 14–16 centiméteres szigetelést vigyük fel a házakra. Az ilyen megújítások során a legnagyobb probléma a társasházak önrészvállalásával van. Ezért az új panelprogram lehetőségeit nem a jobb anyagi körülmények között élő emberek pénztárcájához kell igazítani. A családi házakban élők számára az önkormányzat az elmúlt ciklusban a padlásszigetelést támogatta. Ezt kevesen vették igénybe, hiszen nem szívesen rámolnak le az emberek a padlásokról. A következő öt évben a helyi védettségű házakban élők számára is nyújtunk majd hőszigetelési támogatást az összköltségek egy részének átvállalásával. Nagy segítség, hogy a kormány meghirdette az új támogatási rendszert a kertes házban élőknek, erre a XV. kerületből is sokan pályáznak majd.
