A Marine Le Pen által vezetett szélsőjobboldali Nemzeti Front a történetében először szerzett helyet részleges szenátusi választásokon Franciaországban, ahová elsőre két szenátort is sikerült bejuttatnia – írta hétfőn a francia Le Monde napilap internetes kiadása.
Kiemelkedő sikerrel zárta a francia jobboldal a vasárnapi részleges választásokat, ugyanis a korábban Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett Népi Mozgalom Uniója (UMP) jobbközép ellenzék három év után visszaszerezte a többséget a szenátusnak helyet adó Luxemburg-palotában, ahová most először a Nemzeti Frontnak (FN) is sikerült két politikust bejuttatnia. „A jobboldal visszatérése a szenátusba nagy öröm és haszon Franciaország számára” – jelentette ki Jean-Claude Gaudin, az UMP szenátusi frakcióvezetője. Marine Le Pen „történelmi győzelemnek” nevezte az FN eredményét. Stéphane Raviert és David Rachline-t, az FN két szenátorát az ország délkeleti régiójában választották meg, ahol a legerősebb a párt támogatottsága. A 27 éves David Rachline a szenátus legfiatalabb politikusa is egyben.
Vasárnap a felsőház 179 tagját választották újra, hat évre. Az UMP eddig 168 hellyel rendelkezett, a részleges eredmények szerint azonban tíz-húsz új helyet sikerült megszereznie a baloldaltól. A jobbközépnek és a centristáknak együtt legalább hét új helyre volt szükségük az abszolút többséghez.
Az utóbbi ötven évben a baloldalnak eddig csak egyszer, 2011-ben sikerült többséget szereznie a szenátusban. A kormányzó szocialisták az önkormányzati és az EP-választások után az idén harmadik választási vereségüket könyvelhették el. Az eredmény – amely újabb jelzés a 13 százalékos tetszési mutatóval minden idők legnépszerűtlenebb francia elnökének számító Francois Hollande számára – azonban a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzatra.
Vasárnap a felsőház 179 tagját választották újra, hat évre. Az UMP eddig 168 hellyel rendelkezett, a részleges eredmények szerint azonban tíz-húsz új helyet sikerült megszereznie a baloldaltól. A jobbközépnek és a centristáknak együtt legalább hét új helyre volt szükségük az abszolút többséghez.
Az utóbbi ötven évben a baloldalnak eddig csak egyszer, 2011-ben sikerült többséget szereznie a szenátusban. A kormányzó szocialisták az önkormányzati és az EP-választások után az idén harmadik választási vereségüket könyvelhették el. Az eredmény – amely újabb jelzés a 13 százalékos tetszési mutatóval minden idők legnépszerűtlenebb francia elnökének számító Francois Hollande számára – azonban a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzatra.
